A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Boda László–Virágné Kőházi-Kiss Edit: A 2000. évi aszály mérséklésére tett rendkívüli intézkedések a Nagykunsági Főcsatorna nyugati ágán
övcsatorna hálózatta] - ezekre települt automatikus átemelő telepekkel - és szervizúttal kerültek kialakításra. Az 1995-ben indult automatizálási beruházás eredményeként az „1" jelű beeresztő a „14" és a „18" jelű bögéző műtárgyak távműködtetett. Automatikus (önszabályzó) műtárgyak, míg a „39" (HK vízleadó, lásd. 2. sz. mell.) és „25" jelű (HB vízleadó, lásd. 3. sz. mell.) műtárgyak távjelzéssel (zsilipnyitás, al- és felvízszint érzékelővel) rendelkeznek. Az üzemirányítás a Kiskörei Vezénylőből történik, míg a Szolnoki és Mezőtúri alközpontokban üzemellenőrző rendszer épült ki. A főcsatornák rendeltetése, funkciói: • mezőgazdasági vízszolgáltatás • vízátvezetés más vízrendszerbe (HB, HK) mezőgazdasági vízhasznosítás és vízfrissítés céljából ( 00698/1/2000. sz. OVF). • belvíz befogadás Alkalmassá tehető: • árvízi vízátvezetésre a Hortobágy-Berettyóból a Hármas-Körösbe. Járulékos hasznosítási lehetőség: • halászat 3. A 2000. ÉVI MEZŐGAZDASÁGI VÍZSZOLGÁLTATÁS 3.1 Rendkívüli üzemrend A 2000. év eseményei - belvíz, cianid majd nehézfém szennyezés, árvíz és az ezt követő az 1993. évhez hasonlítható aszály - rendkívüli üzemrend alkalmazását tette szükségessé a mezőgazdasági vízszolgáltatás terén is. A szakágazat helyzete 1996-tól egyre nehezebb melyet az elmúlt évi aszály csak átmenetileg mérsékelt. Az 1999. őszén kialakult és a 2000. év tavaszán folytatódó belvízi helyzetre tekintettel - a főcsatornák melletti területek mentesítése érdekében - az átlagos téli vízszintnél 40-70 cm-el alacsonyabb vízszint, a Nagykunsági-főcsatorna Keleti- és Nyugati-ágán teljes leürítés elrendelésére került sor. A cianid és nehézfém szennyezések idején a Jászsági-főcsatorna és Nagykunsági-főcsatorna beeresztő műtárgyait zárva tartottuk a főcsatornába vízminőség vizsgálati eredmények által igazoltan szennyezés nem került be. A halastavi vízszolgáltatás érdekében a Nkfcs I. bögét március 15-re feltöltöttük. Nagykunsági-főcsatorna beeresztő műtárgyainál - az árvízi helyzet miatt — gravitációs vízpótlásra nem volt lehetőség, a főcsatornán az üzemi vízszintet egy idő után nem tudtuk tartani. A Nagykunsági-főcsatorna Nyugati- és Keleti-ágán - belvíz-bevezetési igények továbbra is jelentkeztek, de a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó áradása miatt - a vízleadó műtárgyak („39" és „25" műtárgyak) zárásra kerültek. A főcsatorna befogadó képességének biztosítása érdekében a befolyó belvizeket a Kungyalu I., Kungyalu II. szivattyútelepek és a Harangzugi Holt-Körös irányába vezettük át. A Keleti-ág mentesítése elsősorban a Nyugati-ág irányába történt, melyhez a "18" sz. műtárgy rekonstrukciójához megépült földáttöltés megbontása helyett a vízoldali nádpadkában megkerülő csatornát építettünk be. Az áprilisi rendkívüli meleg miatt az öntözési igények korán - április második felében jelentkeztek. /Először a Nagykunsági-főcsatorna legalsó szakaszáról ellátható Kungyalui ac. telepen majd a Kétpói Iineároknál, lásd 4. sz. mell/ Megöntözött területek: Kungyalui ac. telep: 80 ha hagyma, 30 ha konzerv borsó, 18 ha paradicsom palánta,; Kétpó lineár telepek: 30 ha konzerv borsó. 415
