A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
6. SZEKCIÓ: A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK - Fehér Ferenc: A térségi vízgazdálkodási koncepció átalakításának feltételei és irányai
A TÉRSÉGI VÍZGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ÁTALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS IRÁNYAI FEHÉR FERENC VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, BUDAPEST 1. A TÉRSÉGI VÍZGAZDÁLKODÁS SAJÁTOS PROBLÉMÁI A térségi vízgazdálkodásnak meg kellene oldania azokat a vízgazdálkodási feladatokat, amelyek egy adott (kis)térségen belül jelentkeznek. Ezek a feladatok számosak és országonként a történelmi hagyományok, a korábbi gazdasági fejlődés igényei és a vízgazdálkodás szerves fejlődése határozza meg, hogy mi tartozik ide. Általában legkorábban az árvízvédelmi feladatok jelentkeztek, ezt követte a belvizes problémák, tágabban értelmezve az árvízvédelmi gátak által mentesített területek vízgazdálkodási ügyeinek megoldása. Nem csoda tehát, hogy igen sok országban a mai napig az ár- és belvízvédelem a térségi vízgazdálkodás alapja. Vannak országok, ahol a kommunális-, majd az ipari vízgazdálkodási problémák (vagy ezek egy része) is a térségi vízgazdálkodási kérdések közé számít, de általában ezeket a feladatokat specializálódott szakvállalatok oldják ma meg. Az árvízvédelem és a belvízvédelem szétválasztása nem ilyen egyértelmű, hiszen árvíz egy több országot érintő, jelentős folyam tartós magas vízállása és egy kisvízfolyás esetleg néhány óra alatt lecsengő árhulláma is. A hidrológiai paraméterek nyilvánvalóan különbözőek, de lakossági szempontból szinte mintegy, hogy egy nagy folyó töltésszakadása vagy egy kisvízfolyás rövid ideig tartó tetőzése miatt mennek tönkre, dőlnek össze épületek. A lakosság kárérzékenysége, az élet- és vagyonbiztonság szempontjából egyenlő rangú feladatokról van szó! Az országok többsége a nagy folyók árvízvédelmi feladatait az állami feladatok közé sorolja, megoldásukra állami szervezeteket hoznak létre, a finanszírozást a költségvetés biztosítja. Sok ezer kilométer kisvízfolyás árvizes problémái azonban területi vízgazdálkodási kérdésnek számítanak. A területi vízgazdálkodás egy sajátos ága a mezőgazdasági vízgazdálkodás, ami nyilvánvalóan akkor értelmezhető, ha a területen, a térségben mezőgazdasági tevékenység folyik. Ebben az esetben nem csak a külvizek (árvizek) elleni védelmet, a belvizek összegyűjtését és rendezett elvezetését, hanem a mezőgazdaság igényeinek megfelelő vízgazdálkodást kell megoldani, ami együtt járhat az előbbieken kívül a vízpótlással, az öntözéssel, a talajvíz vagy a talajnedvesség szabályozásával. A területi vízgazdálkodás egy másik sajátos ága a települések védelme. A településeket is meg kell védeni a külvizektől, de ezek nem csak a kisvízfolyások árhullámából fakadó vizek lehetnek, hanem a hagyományos értelemben vett belvízből származó víz is! Ugyanakkor meg kell oldani a települések belterületi vízrendezését, a csapadékvíz összegyűjtését és rendezett elvezetését. A belterületi és a külterületi vízrendezés kapcsolata pedig azt jelenti, hogy a belterületi elvezető létesítményeknek kapcsolatban kell lenniük a külterület közcélú 519
