A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Marczisák Viktória–Kocsis Gáborné dr.: Felső-Tisza ártér kezelési tervvázlat (Javaslat a Tisza melletti vizes élőhelyek védelméhez, helyreállításához)

szárzúzózás és talaj előkészítés után elvégezték az erdőtelepítést. A kevert fajösszetételű puhafa liget kialakításához fekete nyárt, magyar kőrist, a mélyebb fekvésű részeken szürke nyárt, fehér fűzfát, valamint kányabangitát, kutyabengét, veresgyürűs somot, mezei juhart és tatárjuhar fajokat, illetve kocsányos tölgyet ültettek. 4.2. Románia-Patkólapos (Túrterebes mellett) - "Bíró Lajos" Ökológiai Társaság A Patkólapos-holtág a Túr folyó mellett, Túrterebes térségében lévő holtág-rendszer része, és azzal együtt számos (kb. 30) védett, és ritka madár élőhelye. Hajdan jellemző növényei és erdőtársulásai a folyószabályozásokat követően részben eltűntek, részben eltűnőfélben vannak. A holtágak parti övezetében megmaradt őshonos fákat a lakosság már kivágta, csak a cserjés maradt meg a szigetszerű, zártabb részeken. Ugyanakkor a folyómedertől távolabbi, mély fekvésű területeken egyre terjed az Észak-Amerikából származó gyalogakác. A 32,8 hektáros területen - annak a kb. 6 hektáros, állandóan vízzel borított, jellegzetes holtág részét kivéve - ma már legeltetés folyik. A rendkívüli élőhely-, és tájrombolás ellenére a holtágmedrek megmaradtak. A folyószabályozás előtti időszakra jellemző ökológiai állapotok visszaállítása érdekében a "Bíró Lajos" Ökológiai Társaság a következő munkálatokat végezte: területi szintfelmérés, rendezési terv készítése, mederkotrás, sáncásás, az őshonos növényzet visszatelepítése, fenékküszöb vagy zsilip beépítése. A munkákba bevonták az önkormányzatot, és a helybéli lakosságot is. A holtág-rehabilitáció után egy természetvédelmi oktatást, nevelést és kutatást egyaránt szolgáló központot kívánnak létrehozni. Szakirodalom 1. Aradi Csaba és Dévai György (1997): Útmutató a holtágak kategorizálásához, természetvédelmi, ökológiai besorolásához, értékeléséhez. A holtágak természeti és ökológiai értékeinek felmérése, értékelése, a holtágrehabilitáció általános elvei - KözépTisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok. 2. Ashby-Crane, R.; de Groot, K.; Roggeri, H.; Poroszlai E.; Marczisák V.; Kocsis K.; Gőri Sz. (2000): Floodplain Restoration and Protection in the Tisza River. Transboundary Cooperation in Wetland Conservation and River Basin Management for the Danube River Basin. PHARE Project. 3. Bába, K. (1998): The malacofauna of the Tisza Valley: inhabitation and subsequent impoverishment - Tiscia 31, p. 47-54 4. Boros Béla (1997): A holtágak megőrzését és rehabilitációját szolgáló általános elvek. A holtágak természeti és ökológiai értékeinek felmérése, értékelése, a holtágrehabilitáció általános elvei - Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok. 5. Debreceni Egyetem (2000): Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program. Környezetvédelmi alprogram. Kérdőíves környezetvédelmi vizsgálatok a Tisza mentén. 6. Dévai György, Végvári Péter, Nagy Sándor és Bancsi István (szerk.) (1999): A Boroszló-kerti-Holt-Tisza ökológiai vízminősége. Az ökológiai vízminősítés elmélete és gyakorlata, 1. Rész. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica, Fasc.10/1, 1999. 7. Dévai György, Nagy Sándor, Bancsi István, Kiss Béla, Tóth Albert és Végvári Péter (1997): Zárójelentés a mintaterületként kiválasztott Boroszló-kerti-Holt-Tisza ökológiai állapotfelmérése és minősítése a Tisza-völgyi holtágak rehabilitációs programját előkészítő irányelvek kidolgozásához, KLTE Ökológiai Tanszék Élővilágvédelmi és Konzervációökológiai Részleg, Debrecen. 58