A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Kiss Attila–Urbán Gábor: Az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer vízrajzi alkalmazásával kapcsolatos gondolatok

A minőségirányítási rendszer alapelvei közül az alábbi nyolc alapelv határozza meg leginkább a szabvány szellemiségét, illetne lényegét: Vevőközpontúság A jelenlegi és jövőbeli vevői igények megértése a szabvány központi vezéreleme azért, hogy a vevői követelményeket teljesítsék és az elvárásokat meghaladják. Ez azon a tényen alapszik, hogy a szervezetek vevőiktől függenek. Vezetés A célok elérése a vezetés feladata. A lényeg az, hogy a szervezet céljai teljes mértékben teljesüljenek. A vezetésnek biztosítania kell. hogy a munkatársak teljes mértékben be legyenek vonva a célkitűzések elérésébe azáltal, hogy ehhez megfelelő környezetet teremtenek részükre. Munkatársak bevonása Mivel a szervezet sikeressége nagymértékben függ a munkatársaktól, teljes mértékben be kell vonni őket azért, hogy képességeiket a szervezet céljainak elérésére használják. Folyam atközpontúsáe A lehatásosabb és hatékonyabb módon akkor érhető el a kívánt cél, ha az erőforrásokat és tevékenységeket mint folyamatokat irányítják. Rendszerszemléletű irányítás Egy szervezet rendszerének hatékonysága és hatásossága fokozható az egymással kölcsönhatásban lévő folyamatok rendszer elemeinek azonosításával, megértésével és irányításával. Folyamatos tökéletesítés Valamennyi szervezet folyamatos célja kell legyen a folyamatos tökéletesítés. Tényszerű döntéshozatal Hatékony döntések az adatok logikus és intuitív elemzésén nyugszanak. Kölcsönösen hasznos szállítói kapcsolatok A szervezetek és szállítóik értékteremtő képességét növeli kölcsönösen hasznos kapcsolatuk. Magának a minőségirányítási rendszernek a lényege, hogy a rendszer által biztosított a rendszer fejlesztésének folyamatossága, a vevői igény és a vevői megelégedettség szintje között. Ennek a fejlesztési folyamatnak a sémáját az l.sz. melléklet szemlélteti. 3. A SZABVÁNYNAK VALÓ MEGFELELŐSÉG Első lépésben - még 2000-ben - elkészült mindkét Igazgatóság esetében egy átvilágítási tanulmány, amely a szabvány előírásaihoz képest a jelen helyzetet rögzíti és a két állapot közti 46