A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - ifj. Ijjas István: Az EU Vízgazdálkodási Keretirányelv bevezetéséenk Rajna-völgyi tapasztalatai
5. RAJNAI MINISZTERI KONFERENCIA (STRASSBURG, 2001. JANUÁR. 29.) 2001. január 29.-én francia meghívásra Strassburgban gyűltek össze a Rajna menti országok, valamint az Európai Unió illetékes miniszterei, a 2000. december 22.-én hatályba lépett Vízgazdálkodási Keretirányelvvel kapcsolatos feladatok egyeztetésére. Megállapították, hogy a Keretirányelv legfontosabb célkitűzése, hogy valamennyi európai vízgyűjtőn összehangolt vízgyűjtő-gazdálkodást vezessenek be, javítani kell a vízminőséget és a társadalmat fokozottabban vonják be a teljes vízügyi politikába. Ezekből következik, hogy az eddigi Rajna menti együttműködést még intenzívebbé kell tenni, azt a teljes Rajna vízgyűjtőre, illetve az érintett 9 országra ki kell terjeszteni. A miniszteri konferencián örömmel fogadták, hogy az Európai Uniós tagországok kéréseit Svájc a saját nemzeti törvényei alapján teljesíteni fogja. A miniszteri konferencián elhatározták, hogy a Vízgazdálkodási Keretirányelv összehangolt végrehajtására egy magas szintű hivatalnokokból álló Irányító Testületet hoznak létre és megköszönték a Nemzetközi Rajna-védelmi Bizottság ajánlatát az Irányító Testület munkájának támogatására. A miniszteri konferencián értékelték a korábbi rajnai .együttműködés eredményeit, a Rajna állapotértékeléséhez készült dokumentumokat, valamint a jövőbeni tennivalókat. A miniszteri konferencia végén a konferencia résztvevői Közleményt adtak ki a konferencia megállapításaival kapcsolatban. 5.1. A Rajnai Miniszteri Konferencia Közleménye A konferencia résztvevői a Vízgazdálkodási Keretirányelv előírásai közül kiemelték a határokon túlnyúló koordináció szükségességét nemzetközi vízgyűjtők esetén. Emellett megelégedéssel nyugtázták, hogy a Rajna vízgyűjtőn a forrástól a torkolatig az évtizedek óta kialakult többoldalú, kétoldalú, illetve helyi együttműködési formák (pl. a Nemzetközi Rajna-védelmi Bizottság) sikeresnek bizonyultak. A miniszterek és az Európai Bizottság képviselői hangsúlyozták, hogy mindamellett, hogy szükségesnek tartják a teljes Rajna völgyben az összehangolt vízgyűjtő-gazdálkodást, a Vízgazdálkodási Keretirányelv végrehajtásáért minden tagállam saját maga felelős. A Vízgazdálkodási Keretirányelvben előírt határidők betarthatósága és az intézkedések hatékonysága érdekében a miniszterek kimondták, hogy az eddig folytatott koordinációs tevékenységet folytatni kell és a korábban már kialakított hatékony szervezetet egy létrehozandó Irányító Testület formájában meg kell tartani. Az Irányító Testület kormányképviselőkből és további nemzeti/regionális képviselőkből fog állni, az elnökséget időszakos váltásokkal egy-egy Rajna menti EU tagállam fogja adni. Az Irányító Testület fogja koordinálni azokat a munkákat, amelyek a teljes-vízgyűjtő szintű feladatok elvégzéséhez szükségesek. Első feladatai közé annak meghatározása fog tartozni, hogy milyen további eszközök és szervezeti feltételek szükségesek a koordinációs munka ellátásához. A továbbiakban az Irányító Testület fontos feladata lesz az összehangolt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során elvégzendő közös munkák pénzügyi feltételeinek ellenőrzése is. A Közlemény záró megállapításaként a konferencián résztvevő miniszterek és az Európai Bizottság képviselői nyomatékosították azt a kívánságukat, hogy a Rajna-vízgyűjtő példaképül szolgáljon a Vízgazdálkodási Keretirányelv végrehajtásával kapcsolatban. 42
