A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - ifj. Ijjas István: Az EU Vízgazdálkodási Keretirányelv bevezetéséenk Rajna-völgyi tapasztalatai

AZ EU VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETIRÁNYELVE BEVEZETÉSÉNEK RAJNA-VÖLGYI TAPASZTALATAI IJJAS ISTVÁN ZSOLT IPICON KFT. Az IPICON Kft. az elmúlt években számos munkájában foglalkozott az Európai Unió új vízgazdálkodási politikájával, illetve a Vízgazdálkodási Keretirányelv hazai bevezetésének előkészítésével. A munkákhoz több olyan háttéranyag készült, amelyek azt mutatják be, hogy mi történik az egyes nagy európai vízgyűjtőkön, hogyan halad a Keretirányelv bevezetésének előkészítése és milyen mintapéldák találhatók a Keretirányelvből adódó egyes feladatok végrehajtásának előkészítésére. A vízgyűjtők vizsgálata során számos tapasztalattal szolgált a Rajna-vízgyűjtő, illetve a 2000-ben alapításának 50. évfordulóját ünneplő Nemzetközi Rajnavédelmi Bizottság (Internationale Kommission zum Schutze des Rheins - IKSR) munkájának megismerése, amelynek fejlődése jól mutatja az európai vízgazdálkodási politika fejlődését, illetve annak gyakorlati megvalósulását. 1. A RAJNA-VÍZGYŰJTŐ JELLEMZŐ ADATAI A Rajna hossza 1.320 km, vízgyűjtőjének nagysága 185.000 km

2, amelyen közel 50 millió ember él. A vízgyűjtő területéből Németország területére 100.000 km

2, Svájc, Franciaország és Hollandia területére egyenként 20-30.000 km

2, Ausztria és Luxemburg területére 2.500-2.500 km

2 esik. Az Olaszország, Liechtenstein és Belgium területére eső vízgyűjtő rész nagysága nem jelentős. A vízgyűjtő-gazdálkodási feladatok megoldásához a Rajna vízgyűjtőjét kilenc alvízgyűjtőre osztották (Alpenrhein a Bodeni tóval és annak hozzáfolyásaival, Hochrhein, Oberrhein, Neckar, Mosel/Saar, Mittelrhein, Niederrhein és Deltarhein ). 2. A NEMZETKÖZI RAJNA-VÉDELMI BIZOTTSÁG 1950. július 11.-én Bázelban holland kezdeményezésre Svájc, Franciaország, Luxemburg, Németország és Hollandia közös fórumot hozott létre, amelynek célja a Rajna szennyeződésével és helyreállításával kapcsolatos problémák együttes megvitatása és megoldása volt. 1963-ban a Nemzetközi Rajna-védelmi Bizottságról szóló egyezmény (Berni egyezmény) aláírása emelte az együttműködés alapjait államközi szerződés szintjére. 1976-ban a Berni egyezményhez kapcsolódó kiegészítő egyezmény aláírásával az Európai Gazdasági Közösség is szerződéses partnerré vált a Bizottságban. A Nemzetközi Rajna-védelmi Bizottság munkájának további fontos állomásai: 1976 Kémiai szennyezésekről és kloridokból származó szennyezésekről szóló egyezmények; 1987 Miniszteri határozat a Rajna Akcióprogram végrehajtásáról; 1995 Miniszteri megbízás egy Árvízi Akcióterv kidolgozására; 1998 Árvízi Akcióterv elfogadása, Új Rajna-egyezmény; 2001 Miniszteri konferencia a Vízgazdálkodási Keretirányelv koordinált végrehajtásáról. 35