A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Dr. Gayer József–dr. Somlyódy László: A GWP szerepe Magyarország és a régió EU csatlakozásában
A tanácskozás a régió tíz országából érkezett kormányzati hivatalnokok, kutatók, a civil, valamint folyóvölgyi szervezetek képviselői és más a víz ügyében érdekeltek részvételével zajlott. Meghívottként részt vettek a világban lezajló vízmozgalom más prominens képviselői is, itt került sor a GWP ún. poszt-Hága jelentésének bemutatására is. A tíz ország minisztériumi küldöttei nyilatkozatot fogadtak el a térség vízgazdálkodásával kapcsolatban, melyben lehetőségeket, elvárásokat és ígéreteket fogalmaztak meg, melyet az alábbiakban közlünk. 3.1. A közép- és kelet-európai országok miniszteri nyilatkozata A 2000-ben Hágában közzétett Miniszteri Nyilatkozat a XXI. Század Vízbiztonságáról elismerte a tettek szükségességét ahhoz, hogy a vizekkel való gazdálkodásban a megkívánt változások világszerte bekövetkezzenek. A közép- és kelet-európai országok 1 egyetértenek a Miniszteri Nyilatkozat általános megfogalmazásával, a vízválság jövőbeli elkerülése és a XXI. század vízbiztonságának megteremtése érdekében. A mi országaink azonban régió-és országspecifikus problémákkal állnak szemben, melyek történelmi okokra vezethetők vissza. Ezekben az országokban a központi tervgazdaság évtizedekig a mennyiségi termelési mutatókban volt érdekelt, figyelmen kívül hagyva a fenntarthatóságot, mely gyakorlat eredménye az édesvízkészletek minőségének leromlása volt. Még az átmeneti korszak is hozott súlyos ökológiai veszélyhelyzeteket. A fennálló gazdasági körülmények között a KKE országok képtelenek megoldani azt a számos vízzel kapcsolatos problémát melyek a második világháború óta halmozódtak fel. Ezek nem orvosolhatók rövid időn belül: ahogy a legtöbb nyugati országban is történt, számunkra is egy hosszabb időszak (évek, vagy évtizedek) kell, hogy teljes mértékben megfeleljünk az Európai Unió követelményeinek, mely "közös nevezőnek" számít a KKE országok számára. A Global Water Partnership kezdeményezése régiónkban az integrált vízgazdálkodás elősegítésére olyan pillanatban történt, mikor országaink az EU integráció kihívásával néznek szembe és a vízgazdálkodás minden vonatkozásával kell foglalkozniuk. Térségünkben vízgazdálkodással kapcsolatosan a legfontosabb hajtóerők az EU csatlakozási folyamat, az EU környezetvédelmi szabályozása és elsősorban a Vízügyi Keretirányelv, beleértve az intézményi kérdéseket is. A KKE országok közötti, a feltételek teljesítéséről és a felmerülő feladatokról folyó párbeszéd nem csupán a vizek jó állapotának eléréséhez, de az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz is hozzájárul. A GWP által felajánlott fórumot fel fogjuk használni arra, hogy párbeszédet segítsünk elő a región belül és megvitassuk az EU vízzel kapcsolatos törvénykezésének jogközelítését és a megfelelés problémáját. Felhívással fordulunk az Európai Unióhoz, hogy erősítse kapcsolatait a csatlakozásra váró országokkal a vízügyek vonatkozásában és segítse őket megfelelő technológia és know-how átadásával. A GWP által elősegített országos édesvízklubokat vagy -partnerségeket támogatni fogjuk abban, hogy az érdekeltek ill. a társadalmi részvétel valós fórumaivá fejlődjenek. 1 Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia 33
