A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Szieber János–Zellei László: A Vén-Duna revitalizációs monitoring megfigyelései
4.3 Mederfelmérések A Vén-Duna mellékág meder felmérésére 1998. évben alapponthálózatot hoztunk létre, amelynek állandósított pontjai egyben 13 nyilvántartási keresztszelvény alkotnak. Az alaponthálózat állapotát mindhárom évben ellenőriztük. A ponthálózatra támaszkodva 1998-ban és 2000-ben részletes, nagy pontsürüségü mederfelmérés készült, amely 1998-ban a megnyitás előtti és utáni állapotot is rögzítette. A felmérés mindkét parton a hullámtéri felszínig, legalább 50 méterenkénti szelvénysürűségnek megfelelően és szelvényen belül legalább 5 méterenkénti pontsürüséggel történt meg. Felmérési módszer: vizes keresztszelvény, a mederben szabadon mozgó mérőcsónakból mélységmérés és azzal egy időben a mélységmérési hely vízszintes értelmű helymeghatározása elektronikus, távmérővel is felszerelt tachiméterrel. A száraz szelvény részeken a jellemző tereppontok felmérése tachiméteres terület-felvételi módszerrel történt meg. A mélységet ultrahangos mélységmérővel mértük, amely rendelkezett automatikus hőmérséklet kompenzációval és a mélység kijelzési pontossága 1/10 méter. A mélységmérő hitelesítése: 1 - 5 méter mélységtartományban 2 cm beosztású szondarúddal, 5 méter felett lem leolvasási pontosságú számlálóval ellátott csörlővel kötélre függesztett ólomsúllyal történt meg. A mérés közben a vízfelszín helyzetét abszolút értelemben is meghatároztuk, így a mérési adatok abszolút magasságban (a Balti alapfelületre vonatkoztatva) és EOV vetületi rendszerben X,Y,Z koordinátákkal kerültek megadásra. Az adatokat számítógéppel, digitális terepmodellt alkotva dolgoztuk fel. A felmérési pontsűrűség: a szabadon mozgó mérőcsónak adta lehetőségeket kihasználva az eredmények információ tartalmának javítása érdekében a mederalak változás függvényében esetenként közbenső pontsűrítést is végeztünk, pl.: torkolati szakaszok, Cserta-Duna torkolata, mederelzáró keresztgát alatti szakasz. Az egységes rendszerben végzett mederfelmérések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a megnyitás előtti és utáni állapot összehasonlítható legyen (2. ábra). Miután az anyagi lehetőségek korlátozottak voltak 1999-ben nem készült részletes mederfelvétel. A mederviszonyok nyomon követésére ezért minden évben a 13 nyilvántartási keresztszelvényt felmértük. 4.4 Mederanyag mintavétel A mederanyag mintavételi szelvények megegyeztek a medernyilvántartási keresztszelvényekkel, így a mintavételi keresztszelvények száma 13. Szelvényenként 5-5 pontban, egyenletes kiosztással történt a mintavétel. A keresztszelvények között a középvonalban további mintákat vettünk. így a minták száma közelít a százhoz. Az átlagos mintasűrűség 4 db/ha. A mintavétel eszköze Van Veen típusú mintavevő, csónakból, leeresztő csörlővel és kötéllel alkalmazva. Mintavételkor rögzítettük az aktuális mederpont térbeli helyzetét és a vízmélységet. A minták vizsgálata szemeloszlástól függően szitálással és hidrometrálással történt. Az eredményeket szelvényenként szemeloszlási diagramokon ábrázoltuk. 5. ÖSSZEFOGLALÁS Az 1998-2000. évi mérések eredményesek voltak. Az adatok értékelése és feldolgozása folyamatban van de már ebben az állapotban is kijelenthetjük, hogy a vízhozam- és hordalékmérések, a fenékanyag mintaételezések, valamint a részletes mederfelvételek jól kiegészíti egymást és lehetőséget biztosítanak arra, hogy a revitalizáció során megnyitott mellékág sorsát nyomonkövessük, a további esetlegesen szükséges beavatkozásokhoz adatokat szolgáltasson. 410
