A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: Dombvidéki vízfolyások medre és hullámtere hidraulikai képességének meghatározása
lehetővé. A javasolt célvizsgálat eredményeinek megjelenéséig az u.n. „átlagos állapot" fogalmának átértékelésével, a medrek simaság szempontjából alacsonyabb kategóriába sorolásával, MI-10-291/2-85 Műszaki Irányelv 2. táblázat a. és b. pontjaiból az e. pontba (Gondozatlan csatornák, parti vegetáció) javasoljuk a simasági (érdességi) értékeket megállapítani, a vizsgálni kívánt mederszakasz vegetációjának és állapotának alapos mérlegelése után. A dombvidéki vízfolyások árvízi vízhozam kapacitásának megállapítására további, vízfolyásonkénti célvizsgálatot tartunk szükségesnek. A vizsgálat általános módszere a szabad, szakasz jellemzőnek nevezhető szelvényekbe áthelyezett, nagy vízi vízhozam és egyidejű vízfelszín lejtés mérési sorozatok elvégzése. A nagyvízi méréssorozatok bevezetése mérőeszköz és méréstechnika fejlesztést is indukál, mivel heves lefolyási események követése csak a jelenleginél gyorsabb, rövidebb időigényű, nagy sebesség, erős elsodró hatás esetén is alkalmazható vízhozam mérési módszerekkel lehetséges. A fejlesztéssel párhuzamosan javasoljuk a hidraulikai modellek alkalmazására való felkészülést, árvízi pillanatnyi vízfelszín rögzítéssel és hossz-szelvény felméréssel, amely a simaság szakaszos változásaira is eredményeket szolgáltat. A mérés sorozatokkal együtt a vegetáció állapotait, annak hossz -és keresztszelvény menti alakulását is (számszerű mutatókkal) jellemezni szükséges. A javasolt célvizsgálati program részei: • a hálózati vízhozam mérések jelenlegi idő periódusonkénti ütemezését a kisvízi mérések ritkítása mellett, a felszabaduló kapacitás révén, vízjárás függő, nagyvizekre célzott mérésekkel javasoljuk kiegészíteni • a vizsgált vízfolyás vízlevezetési szempontból jellemző szakaszain, kijelölt szabad szelvényekben eseti vízhozam és felszín lejtés mérések sorozatával, az adott szelvényre, szakaszra jellemző nagyvízi simaságok előállítása • az egydimenziós nempermanens szimulációra alkalmas számítógépi modellek korszerű, jól alkalmazható és megbízható eredményeket szolgáltató, de adatigényes eszközök, melyek használata felkészülést igényel (eseti árvízi pillanatnyi vízfelszín rögzítés, rendszeres mederfelvétel a vegetáció állapotának szelvényen belüli rögzítésével) • a feltárt adatok feldolgozásával tervezési alapadat meghatározásra alkalmas simasági (érdességi) adatbázis létrehozása • módszertani példák kidolgozása és bemutatása az egydimenziós nempermanens szimulációra alkalmas számítógépi modellek tervezési eszközként történő használatára • fentiekkel párhuzamosan indokolttá vált a vízjogi engedélyekben rögzített vízhozam kapacitások felülvizsgálata Irodalom: Eszéki Ottó -Virág Mihály: Kisebb vízfolyások tényleges vízemésztö képessége (Hidrológiai Közlöny, 1990, 6. szám) dr.Kóris Kálmán: A dombvidéki vízrendezés hidrológiájának fejlesztése Budapest 1998 Péter Péter: Az érdességi tényező évszakos változása a DVCS vízrendszerében (kézirat) ADUVÍZIG 1995 Qerner E. P.: Aquatic weed control within an integrated water management framework (Kandidátusi értekezés, Wageningen, 1993) Szilágyi Endre: Vízrajzi megfigyelésekből nyerhető információk hasznosítása a vízfolyás rendezésben, (kézirat) NYUDUVIZIG1985 403
