A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Kiss Attila–Lukács Béla: Az E 2000 előrejelzés fejlesztési projekt kínálta lehetőségek a KÖVIZIG-nél

Tekintettel a Körösökre jellemző heves árhullámok levonulására, az árhullámok időelőnyének rövidségére a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) számára kiemelt jelentőséggel bír a második fejlesztési téma mihamarabbi megoldása, hiszen ebben a fejlesztési témakörben szerepel a számunkra legfontosabbnak ítélt témakör, nevezetesen a többváltozós, lineáris regressziós modell kidolgozása és alkalmazásba vétele. A továbbiakban ennek a témakörnek a fontosságát részletesen is kifejtjük. 3. A PROJEKT CÉLJAINAK ÖSSZHANGJA A KÖVIZIG IGÉNYEIVEL A Körösök vízrendszerére az egyik legjellemzőbb hidrológiai tulajdonság az árhullámok gyors kialakulása és levonulása, amelyeknek hidrológiai jellemzőit, paramétereit már számos korábbi tanulmány ismertetette [6,7,8], ezekre most külön nem térünk ki. A másik jellemzője a vízrendszernek geopolitikailag határolja be a lehetőségeinket, nevezetesen a vízgyűjtő mintegy 50 %-a (ezen belül az árhullámok kialakulásában döntő jelentőséggel bíró hegyvidéki vízgyűjtő) külföldi területen Romániában található, azaz az árhullámokra jellemző adatok elsődlegesen nem nálunk képződnek, azokat lehetőség szerint a leghamarabb be kell szerezzük az árhullámok előrejelzése érdekében. Természetesen ehhez számos adminisztratív és technikai probléma elhárítását meg kell oldani, melyre a két ország szakértői a magyar-román Vízügyi Műszaki Vegyesbizottság keretén belül rendszeresen tesznek is lépéseket. A KÖVIZIG védelemvezetésének természetszerű legfontosabb igénye az, hogy a kialakuló árhullámokról minél nagyobb időelőnnyel, minél pontosabb képet alkothasson, hiszen a rövid időelőny miatt számos védekezési munka előkészítésére intézkednie kell. Ezek az intézkedések alkalmanként súlyos anyagi vonzattal is bírhatnak, nem mindegy hogy mekkora létszám és gépi erő mozgósítására van szükség, várható-e szükségtározó-(k) üzembe helyezése vagy sem, esetleg intézkedni kell-e előzetesen a biztonság érdekében lakossági kitelepítésről, stb. Ebből a szempontból nézve az előrejelzésnek (illetve az előrejelzőnek) nem is az a fő feladata, hogy cmes pontossággal, az árhullám-(ok) várható tetőzését szinte órára megegyezően a védekezést irányítók számára rendelkezésre bocsássa, hanem elegendő a nagyságrendek és a várható tendenciák előrejelzése is. Egy Fekete-Körösön kialakuló árhullám esetében a védelemvezetés számára például nincs különösebb jelentősége annak, hogy a tetőzés Remeténél 760 cm, vagy 800 cm lesz-e, hiszen mindkét esetben gyakorlatilag ugyanazokat a védelmi előkészületeket kell megtegye. Az viszont már lényegbe vágó kérdés, hogy várhatóan meghaladja-e az érkező árhullám a III. fokú készültségi szintet vagy sem (védekezési létszám, anyag és technika tervezése), vagy esetleg eléri-e az árhullám azt a kritikus szintet, amikor szükség lehet a Mályvádi árvízi szükségtározó üzembe helyezésére (ÁBKSZ mozgósítása, tározótér kiürítése, optimális tározó nyitási időpont meghatározása stb.). Ha az előrejelzést ez utóbbi szempontból vizsgáljuk akkor kimondható, hogy egy olyan eszköz kell az előrejelzést végző kezébe, amely könnyen kezelhető, gyorsan eredményt produkál és az általa szolgáltatott eredmények a fenti pontossági követelményeknek megfelelnek. Ebből a szempontból tehát érthető, hogy a KÖVIZIG számára az E-2000 projektből miért éppen a többváltozós, lineáris regressziós modell kidolgozása a legfontosabb, hiszen ez az az eszköz, amely a fenti igényeket összességében leginkább kielégíti. Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen modell az igényeknek megfelelően működjön? • Először is felhasználóbarátnak kell lennie, azaz lehetőleg a mai számítástechnikai igényekhez igazodnia kell, Windows operációs környezetben kell működnie. • A modell végigfuttatása a lehető legrövidebb idő alatt meg kell történjen, azaz az adatbevitelt és a számítást a legegyszerűbben kell megoldani. • Gondolni kell arra, hogy a számítások hátterét biztosító alapadat bázist könnyen és rugalmasan módosítani lehessen, azaz lehetővé kell tenni esetleg új segédállomás bevitelének lehetőségét, illetve új árhullámok adataival az adatbázis bővítését meg kell oldani. Ez a kérdés már csak azért is rendkívül fontos, mert az utóbbi években a román 306