A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Rung Attila: Arzénmentesítés során keletkező iszap elhelyezésének lehetőségei
ARZÉNMENTESÍTÉS SORÁN KELETKEZŐ ISZAP ELHELYEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI RUNG ATTILA BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK VÁLLALAT, BÉKÉSCSABA Bevezetés Az ivóvíz arzéntartalmával kapcsolatos probléma az Országos Közegészségügyi Intézet 1981ben, egy nemzetközi kutatási program keretében végzett felmérése során éppen Békés Megyében, a szarvasi vízmű egyik kútjának vizsgálatakor merült fel. Itt találtak először a jelenlegi határértéket jelentősen meghaladó mennyiségű arzént az ivóvízben. Az arzénszennyezés méretének és területi kiterjedésének megállapítására vizsgálatok kezdődtek, melyek során azt állapították meg, hogy a probléma Békés Megyében a legnagyobb, de távolabb is vannak veszélyeztetett területek. Az arzén egészségkárosító hatása statisztikai adatokkal bizonyítható, rákkeltő hatása van és okozhat öröklődési rendellenességeket, bőr- és érrendszeri elváltozásokat is. A károsító hatások természetesen függnek a dózistól, a hatásidőtől és a vegyület jellegétől. Azt már rögtön az első vizsgálatok során megállapították, hogy az arzén természetes eredetű, a víz által nehezen oldható formában van jelen, oldhatósága függ a víz minőségétől, ebből következik, hogy koncentrációja a mélységtől függően változik. A probléma felismerését követően minisztertanácsi rendelet született a dél-alföldi települések egészséges ivóvízellátásának programjáról, mely a veszélyeztetettség mértékétől függően rangsorolja a megoldandó feladatokat és körvonalazza a műszaki megoldás lehetőségeit is. A program szerint az ivóvíz arzéntartalmát az I. ütem eredetileg 1988-ra tervezett befejezéséig 0,1 mg/l alá, az 1995-re tervezett teljes befejezésig pedig a határérték (0,05 mg/l) alá kívánták csökkenteni. Ekkor készült el Békés Megye vízellátás-fejlesztési rendszerterve, amely szerint a feladatot három kistérségi vízművel - amelyek víztisztítókat is tartalmaztak -, valamint egyedi víztisztító berendezésekkel lehet megoldani. A jelen előadás a víztisztítók működése során keletkező arzéntartalmú vas- és mangán-hidroxid iszap ártalmatlanításának lehetőségeivel foglalkozik. Az arzénmentesítési technológia rövid ismertetése Az arzénmentesítés minden vízmű esetében egy komplex víztisztítás egyik részfeladata, mivel Békés Megye északi részén a nyersvíz tartalmazhat határérték feletti mennyiségű jódot, metánt, ammóniát, vasat, mangánt és szerves anyagot is. Az arzénmentesítési technológia konkrét kialakítása természetesen függ attól, hogy milyen más anyagokat kell eltávolítani a vízből, azonban főbb elemeiben minden itt működő tisztítómű esetében azonos. Az arzénmentesítés három fő lépése: az arzén oxidálása hármas vegyértékűből ötös vegyértékűvé az eltávolítandó arzént is tartalmazó vas-hidroxid csapadék létrehozása a csapadék kiszűrése Az arzén oxidációja klórgázzal és kálium-permanganáttal történik, egyes vízmüveknél kiegészítve levegő adagolásával is. Amennyiben sok a metángáz, a gázmentesítés is a 164
