A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Blaskovics Gyula: A vízerő-hasznosítás magyarországi kényszere – a vízfolyások energiamérlegéből levezetve

A folyóvölgyek felső szakaszára a hordaléktermelő munka túlsúlya a jellemző. Itt állandósult tendencia a mederbontás-mélyítés, a völgyek bevágódása, a folyók állandósult térképrajzolatán a mederfenék süllyedése. A folyóvölgyek középső szakaszán csökkenő esés miatt a fölös energiakészletet a hordalékszállítási munka gyakorlatilag felemészti, a hordaléktermelés megszűnik. A vízhozamváltozások függvényében hol mederbontás, hol hordaléklerakódás történik, de ezek a folyamatok hosszú távon kiegyenlítik egymást, a folyó térképrajzolata folyamatosan változhat ugyan (meanderezés), de a meder mélysége állandósult, gyakorlatilag nem változik. A folyóvölgyek alsó szakaszán a tovább csökkenő energiakészlet már a hordalékszállítási munkát sem képes ellátni, az érkező hordalék egyre nagyobb része rakódik ki, állandósul a meder feltöltődése, a folyó számtalan ágra szakadva képes csak vizét a tengerekbe visszavezetni, kialakulnak a jellegzetes delta-torkolatok. A Duna Magyarországon tipikusan közép-szakasz jellegű. Hordalékviszonyaira Bogárdi János egyetemi tankönyve szolgáltat adatot. E szerint Nagymaros térségében az 1931-40 évek közti tízéves időszak átlagában a Duna 10 125 200 tonna, illetve 5 634 000 m

3 hordalékot szállított egy év alatt, ebből görgetett állapotban 25 200 tonnát, illetve 14 000 m

3-t, a többit lebegtetve. Ugyanezen időszakban a Dunaremetétől Bajáig 7 ponton mért talajerózió átlagértéke évente 0,026 mm. 100 évre vetítve is ez mindössze 2,6 mm medersüllyedést eredményez, gyakorlatilag tehát a meder fenékszintje állandósultnak tekinthető. Az energiamegoszlásnak, a hordalék termelés és szállításnak, a mederváltozásnak a fentiekben vázlatosan ismertetett jellegzetességei évezredeken keresztül változatlan formában fennálltak. A vízenergia igénybevétele ugyan a kezdetektől végigkíséri történelmünket, de a felhasználás egészhez viszonyított csekélysége a természeti spontán viszonyokat észrevehetően nem befolyásolta. Drasztikusan változott a helyzet a múlt század közepén. Az egymást követő olajválságok, majd a környezetvédelem prioritásának érvényesülése a 19. század végén bevezetett vízerőmű telepítés reneszánszát eredményezte, a hő-, majd atomerőmüvek megjelenése és térnyerése által a huszadik század első felében leállt vízerőmű telepítés fellendült, az évszázad végére számos folyónál a teljes belépcsőzés megvalósult. A fölös vízerőkészletek szinte teljes kitermelése minőségi változást okozott a belépcsőzött folyók hordalék és mederviszonyaiban: a folyók felső szakaszán a hordaléktermelés a korábbinak töredékére csökken, a mederállapotok stabilizálódnak, középső szakaszaikra hordalékterhüktől megszabadultan érkeznek a folyók. Itt energiatöbbletüket a meginduló hordaléktermelés emészti el. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a korábban a felső szakaszra jellemző hordaléktermelés áttevődik a belépcsőzött folyószakasz alá. Itt ugyan a felső szakaszokhoz képest kisebb energiatömeg működik, medermélyítő hatékonysága mégis nagyobb, mert a felső szakaszok kőzetanyagával szemben itt a mederágy könnyen bomló, lerakódott és bepáncélozódott, hordalék, ez lényegesen kisebb munkával is mozgásba hozható. 5 KÁRKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MEGOLDÁS Az elmondottakat alátámasztó intő jelek nálunk is megfigyelhetők. • A Dunát kísérő holtágakhoz kapcsolódó gazdag vizes élőhelyek lassú kiszáradása kezdődött a múlt század második harmadában (Szigetköz, Gemenc veszélyeztetettsége) • A mindkét végén gáttal lezárt Soroksári Duna-ág vízfrissítéséhez korábban gravitációs úton lehetett dunavizet beereszteni a Kvassay zslipnél. Az ott beépített reverzibilis vízgép néhány nap kivételével egész éven át turbinaként üzemelhetett. Mára 35-40 napon kell(-ene) szivattyús üzemmódban átemelnie a vizet a Dunából. • A Gibárti és Dobszai vízerőművek 100 évvel ezelőtti megépítésekor a Hernád medret kotorni kellett az alvízcsatorna becsatlakozása alatt a visszaduzzasztás megelőzésére. Ma legalább másfél méteres mederküszöb alakult ki ugyanitt a Hernád medre bevágódása miatt. 6