A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Dr. Radnai Ferenc–Murányi Ferenc: A nitri képződés megelőzése a Geszterédi Regionális vízellátó rendszerben
NITRIT KÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE A GESZTERÉDI REGIONÁLIS VÍZELLÁTÓ RENDSZERBEN DR.RADNAI FERENC LABORATÓRIUM VEZETŐ; MURÁNYI FERENC ÜZEMIGAZGATÓ TISZAMENTI VÍZMŰVEK RT. 1 BEVEZETÉS A vízszolgáltatók körében egyre terjed az a szemlélet,- melyet rövidesen törvény is deklarálni fog- hogy a víz minőségéért nem a telep határáig, hanem a fogyasztó csapjáig felelünk. A jelenleg érvényes MSZ 450-1:1989 szabvány nem ilyen szellemben készült ez a magyarázata annak, hogy a víznyerő hely jellegétől függő határértékeket ad meg néhány paraméterre, köztük a nitrogén formákra is. Márpedig a fogyasztót csak az érdekli, hogy a csapból milyen minőségű víz folyik, függetlenül annak származásától. Jelenleg az a fogyasztó aki felszíni víznyerésből származó ivóvizet fogyaszt jóval kevesebb ammónium és nitrit iont vesz magához az ivóvízből, mint az aki ún. védett rétegvízből származót iszik rendszeresen. Azt gondolhatjuk, hogy az új kormányrendelet majd megszünteti ezt az anomáliát. Sajnos ez korán sincs így. A rendeletben az ivóvízen az alábbiakat kell érteni : „ mindenfajta ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy egyéb háztartási célra szolgáló víz- mind eredeti, mind kezelt állapotbantekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik; ". Ezzel szemben a „D" TÁBLÁZAT ismét csak arról szól, hogy a víz eredetétől függően más és más minőség engedhető meg . Már pedig nem csak a fogyasztót, hanem a víz elosztó rendszerben élő mikro szervezeteket sem érdekli a víz eredete, megfelelő körülmények esetén aktív élettevékenységet fognak folytami. A nitrifikáció során az ammóniát nitritté illetve nitráttá oxidálják a kemolitotróf csoportba tartozó baktériumok. Első lépésben a Nitrosomonas baktérium az alábbiak szerint oxidál: NH 4 + +3/20 2 — N0 2- + H 20 + 2H + , 248,7 J/mol A második lépésben a Nitrobacter oxidálja nitritet az alábbiak szerint: N0 2" + H 20 — N0 3" + 2H + , 75,36 J/mol Abban az esetben ha a két folyamat kompletten lejátszódik általában az üzemeltetőnek nincs problémája a nitrogén formákkal. Bár kétségtelen nem szerencsés a nitrifikáló baktériumok jelenléte a hálózatban. A hálózatokban azonban gyakran a nitrit nem oxidálódik tovább. Ez bizony komoly fejtörést és néhány álmatlan éjszakát is okozhat az üzemeltető szakembereknek. Bonyolítja a helyzetet az, hogy az ammónia a csírátlanításra alkalmazott klórral az ammónia különböző vegyületeket képez és amíg a szabad aktív klór oxidálja a nitritet, a klóraminok nem. Ezért a nitritet csak a törésponton felüli klór adagolással tudjuk oxidálni nitráttá. A 158
