A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Plutzer Judit: Giardia és cryptosparidium paraziták kimutatásának lehetőségei vízből

A Giardia sejt a fertőzött vékonybél kezdeti szakaszán, epicellulárisan található. Sárga, bűzös hasmenés, puffadás, hányinger, étvágytalanság, gyengélkedés, esetleg láz, a székletben megjelenő vér a heveny forma velejárója (13). A gazdaszervezetből táplálékot von el, a szénhidrát, fehérje, zsír, A, D, K vitaminok és vas felszívódási zavarokat okoz. A, D hypovitaminosis, duodenitis, enteritis, máj és epebántalmak, csontfejlődési zavar, dermatitis, cheilosis (az ajak nyálkahártyájának berepedezése) jelentkezhet. A tünetek elhúzódhatnak (kezelés nélkül akár 2-3 évig is), fokozódhatnak, enyhülhetnek. A fertőzés krónikus formába is átmehet. A kezelése metronidazollal, tinidazollal, terhes anyáknál és gyerekeknél furanidazollal történik (17). A cisztából keletkező protozoonból növekedéssel alakul ki a trophozoit (vegetatív alak). Ez a vegetatív alak szívófelületével a vékonybél felső szakaszán a bélhámsejtekre tapad. Növekedés, osztódás után encisztálódik. Ezt a folyamatot az organizmus számára kedvezőtlen körülmények, illetve a gazdaszervezet immunválasza indukálják. A fertőzött egyénből naponta székletgrammonként 0,5-7 millió ciszta távozhat. Az új szervezetbe került ciszta vegetatív formává alakul, és kezdődik a folyamat elölről (10). A giardiázis ott terjed leginkább, ahol sok ember fordul meg, van jelen egy időben (iskola, óvoda, napközi otthon, öregek otthona), illetve ahol a higiéné nem megfelelő. A fertőzés terjedhet emberről emberre fekál-orál úton, állatról emberre a hordozó állatoktól (patkány, kutya, macska, szarvasmarha, vadállatok), bár ez utóbbi igen ritka. A indirekt, vízzel közvetített fertőzésnek kiemelt a jelentősége, mivel fürdőzéskor vagy ivás során a kórokozó a bélcsatornába juthat. A vizek szennyeződését a szennyvizek szabadba vagy fogadóba engedése okozza, illetve a kontamináció lehet állati eredetű is (17). A Cryptosporidiumnak 6 faját ismerjük: 1. A Cryptosporidium parvum emlősben és emberben, 2. a C. baileyi madarakban, 3. a C. meleagridis madarakban, 4. a C. muris rágcsálókban, 5. a C. serpentis hüllőkben, 6. a C. nasorum halakban élősködik (16). Újabb adatok szerint-az oociszta falprotein milyensége alapján—a fenti fajokon kívül— elkülöníthető a Cryptosporidium wrairi, C. felis, C. andersoni. Az elkülönítéshez PCR technikát alkalmaztak. A C. parvumnak a következő genotípusait határozták meg: emberi, szarvasmarha, majom, erszényes, görény, egér, sertés, kutya genotípusok (18). Az oociszta (4-6 |im) a fertőzött ileumban az epitélsejtek felszínéhez közel, intracellulárisan található. Dezmoszómaszerű kapcsolata van a sejtekkel, és ezen keresztül veszi fel a gazdasejtből a táplálékot. A szervezetbe jutó oocisztából négy fertőzőképes sporozoit szabadul ki epesók és emésztőnedvek hatására, melyek a bél epitélsejtjeinek felszínére tapadnak. A sporozoitokból több lépésen keresztül gaméták alakulnak ki, melyek összeolvadásából újabb oociszták lesznek. A vastag falú oociszták a széklettel ürülnek. A vékony falú oocisztákból a bélben kiszabaduló sporozoitok révén autoinfekció következik be (19). A Cryptosporidium a hordozó (főként fiatal) állatok - pl. szarvasmarha, kecske, juh, sertés, kutya, macska, őz, ló, nyúl- ürülékéből kerülhet a nyersvízbe. Ennek kockázata állattartó telepek környékén, tavasszal, az esőzések miatti árvizek idején a legnagyobb, ekkor az újszülött állatok száma is nagy. Ember szempontjából nálunk a szarvasmarha és juh jelentős, mint veszélyforrás. Nagy Béla adatai alapján Magyarországon a borjakban 21%-os gyakorisággal a Cryptosporidium a 3. leggyakoribb kórokozó. Az állományok 70%-ában kimutatható. A hasmenéses bárányok 22,6 %-ában lehetett Cryptosporidiumot kimutatni (20). A Cryptosporidium az emberi szervezetbe jutva 2-10 napig tartó erős hasmenést (esetleg hányingert, hányást, fejfájást, izomfájdalmakat, lázat) okoz. Kezelés nélkül spontán gyógyul. Előfordulhat dehidratio (kiszáradás) és chachexia (leromlott állapot, elerőtlenedés). A fertőzés immunhiányos betegeknél (AIDS-esek) halált is okozhat, ld. Milwaukee (19, 21). A kriptosporidiózis gyakran veszélyezteti a kempingezőket és túrázókat, akik forrásvizet használnak ivásra. 155