A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA - Kurdi Viktor: Kecskemét város ivóvízkezelő telepeinek automatizálása

szennyezettségére volt visszavezethető, mert a különböző precíz mérőműszerek mechanikai alkatrészeire a klórgázban levő szennyező anyagok lerakódtak, és már röviddel a tisztítás után meghamisították a mérési eredményt. Ezen a területen az áttörést egy helyi fejlesztés jelentette, amely a jól bevált rotaméteres mérési elvet felhasználva a rotacső mellé helyezett infra technológia segítségével megállapítja a lebegő test helyzetét és átalakítva egy 4-20 mA-es jel formájában továbbítja a PLC felé. A műszer ezen kívül képes 2 db gázérzékelő szenzor jelét fogadni, feldolgozni; 50 eseményt rögzíteni, tárolni; a klór hőmérsékletét mérni; valamint integrálni az adagolt klór mennyiségét adott intervallumokon belül. A megjelenítő felület A folyamatok nyomon követésére, a rendszerbe való beavatkozás biztosítására, a megnyert adatok rendszerezésére, mentésére, valamint egyszerűbb (makró szintű) szabályozó programok futtatására került telepítésre telepenként egy-egy diszpécser állomás (PC). Ezeken a számítógépeken fut a megjelenítő; eseménykezelő; adatbázis kezelő alkalmazás. A megjelenítő felület kialakítása is részben belső fejlesztés eredménye (team-munka). A képernyő rendszer felépítését úgy kellett kialakítani, hogy a szoftver kezelése az akkor még csekély számítástechnikai tudással rendelkező kezelőszemélyzet részére ne jelentsen bonyolult feladatot, valamint hogy a rendszer biztonságos üzemeltetéséhez szükséges információk rövid idő alatt hozzáférhetők legyenek. Létrehoztunk egy központi képernyőt, amelyre a legtöbb és legfontosabb paraméterek kerültek (4.'ábra). Innen egyszerű kattintásokkal lehet eljutni a részletező képernyők, grafikonok, eseménylisták felé. Természetesen bizonyos beállítások és technológiai változtatások hozzáférési jogosultsághoz vannak kötve. A belső hálózatnak köszönhetően, lehetőség van a megjelenítő felületek több számítógépen történő aktualizálására is, de csak betekintő szinten. Kihasználtuk a különböző audio-vizuális lehetőségeket, így színekkel, animációkkal, előre digitalizált hangmintákkal tettük színesebbé, felhasználóbaráttá rendszerünket. Hiba és eseménylista kezelése Az üzemeltetés során keletkező hibák és események prioritásuk szerint csoportosításra kerülnek. A számítógép rögzíti a hiba bekövetkezésének tényét, idejét; a műszakvezető általi nyugtázás, valamint a hiba megszűnésének időpontját. E három adat birtokában pontos képet kaphatunk a vízmütelepeken bekövetkezett eseményekről. Ha olyan esemény következik be, amely azonnali beavatkozást/intézkedést igényel (elektromos zavar; technológiai zavar; behatolás jelzés), akkor a rendszer automatikusan küld hibaüzenetet az egyes szakszolgálatok éppen ügyeletben levő dolgozójának személy hívó készülékére. így rövidítve le azt az időtartamot, amelyet az észlelésértesítés jelent. A hibák és események ACCES formátumú adatbázisba kerülnek, ahonnan tetszőleges lekérdezés segítségével visszakereshetők, statisztikák, kimutatások könnyen készíthetők. Trendek, grafikonok, adatok kezelése A vízmütelep üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi analóg mérés vagy számítási eredmény archiválásra kerül 5 perces gyakorisággal. Ezekből az adatokból tetszőleges grafikonok állíthatók össze, melyek kitűnően használhatók egyes optimalizálási feladatok megoldására, a telepen vagy a vízhálózaton lejátszódott események, beavatkozások lekövetésére. 105