A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A mélyfúrású kutakkal kialakított vízbázisok telepítési ideje főleg a hetvenes évekre tehető. Mivel az egységes karsztrendszer részletes áramlási viszonyai a hiányos feltártság miatt még kevéssé voltak ismertek, a vízbázisok telepítési helyét nem mindig sikerült a legoptimálisabban kiválasztani. Természetesen ezek nem „végzetes" tévedések voltak, de mai tudásunk szerint már más helyet javasolnánk vízbáziskutatásra. Ilyen érdekes eset volt a Veszprém részbeni vízellátását biztosító Gyulafirátóti Vízbázis, melynek tervezésében magam is részt vettem. Mint ismeretes Gyulafirátót és Veszprém között a Séd bal partján tekintélyes halgazdaság üzemelt a veszprémi püspökség kezelésében a második világháborút megelőző időszakban, melyet a Rátóti Nagymező kb. 200 mBf szintjén, a tavak északi határán fakadó források tápláltak. A háborút követően az egyházi birtok tönkrement, de a források maradtak. A források fakadási helye a gyulafirátóti medencét kitöltő miocén kavicsos agyag peremén volt. A morfológiai viszonyokból arra következtettünk, hogy a víz a északról a Bakony felől áramlik, és a kavicsos agyagon felduzzadva a felszínre lép. A vízminőség védelmére vonatkozó intézkedéseket így elsősorban a Rátóti Nagymezőt akkor még teljes mértékben birtokló vendégalakulatok irányába próbáltuk érvényesíteni. Mint kiderült a vízföldtani egészen szituáció más, a karsztvíz nyugat, délnyugat, tehát Veszprém-Jutas felöl áramlik Hajmáskér irányába, s a vízkilépés oka a leszorított tükrü nyomás alatti viz felszínretörése volt a vízzáró fedő megszűnte következtében. A VÍZBÁZISOK OSZTÁLYOZÁSA A vízbázisokat vízföldtani szempontból az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 1 .Alaphegységi vízbázisok Ezen belül: 1.1 Főkarsztvíz tárolóra épült vízbázis. 1.2 Fedőkarsztvízre épült vízbázis 1.3 Önálló, vagy közel önálló vízrendszerre épült vízbázis 2. Fedőhegységi vízbázisok 1.1 A fókarszt, mint a mellékelt áttekintő térképen látható, Várpalotától Öskü, Hajmáskér, Gyulafirátót, Veszprém, Márkó, Bánd, Szentgál, Tótvázsony, Nagyvázsony, Vigándpetend, Taliándörögd, Hegyesd, Sáska, Gyepükaján vonalában, ezek vízmüvei által van megcsapolva. Az északi területen Zirc Dudar, Jásd térségében szintén a fökarszt csapolódik meg és meg kell említeni a korábbi pápai érdekeltségi területet, ahol szintén a fökarszt - igaz kréta képződményekből, - kerül megcsapolásra. 519