A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

széles skálája áll rendelkezésünkre, mely folyamat a komplex hévfzhasznositás különböző lépcsőfokain kapcsolódhat be a termelésbe. 3.2.1. A hévíz elsődleges halas hasznosítása Elképzelhető, kimunkálható egy első lépcsős, kifejezetten iparszerű haltermelő rendszerek számára végzett hévízfeltárási koncepció. Ebben a termálvizek hőtartalmán túlmenően, elsősorban a halas hasznosítás vízminőségi kritériumai érvényesülnének. A termálvíz közvetlenül való felhasználhatósága és a nagyobb hőtartalom olyan műszaki-technikai lehetőségek kiaknázását jelentené, ami a haltermelés gazdaságosságát és biztonságosságát optimális szinten biztosítaná. Egy ilyen rendszerben kizárólagosan csak halas hasznosítással is megvalósítható a komplex, többlépcsős kihasználás, amelyben végül hasznosul a hévíz vízértéke is. A termálvíz közvetlen halas hasznosítására vannak rendszerek (hévízi angolnatelep, hortobágyi harcsatelep), de ezek sem valósítják meg a maximális hasznosítás lehetőségeit, esetlegesen éppen környezetvédelmi okokból. A hévíz közvetlen halas hasznosítása iparszerü technológiákkal környezetszennyező tevékenység. Az iparszerü tenyésztő telepek elfolyó vízének mint beruházási, mint működési szempontból költségigényes tisztítása helyett egyértelmű szükség és lehetőség e tápanyagban gazdag, értékes használt hévíz halas továbbhasznosítása. 3.2.2. Másodlagos halas hasznosítás Volumenében ez a második lépcsős halas hasznosítás sokkal jelentősebb, hiszen feltárt és működő termáikútjaink elsődleges hasznosítása valamilyen formában megoldott, illetve meghatározott, de halgazdálkodási szempontból éppen megfelelő hőmérsékletű használt vizet termel (az elfolyó fíitővizek 20 °C körüli hőmérsékletűek). Ebben az esetben azonban már előtérbe kerülnek a halas hasznosítást megnehezítő korlátok is: a használt hévíz mennyiségi és minőségi jellemzői. A használt hévíz második lépcsős halas hasznosítására a víz minőségétől függően többféle módon kerülhet sor. Ha a víz kémiai paraméterei a halas hasznosítás kritériumainak megfelelnek, a termálvíz közvetlenül felhasználható. Ebben az esetben az optimális hőmérséklet kikeverésére, stabilizálására és levegőztetésre van szükség. A hőmérséklet beállításához viszonylag kisebb mennyiségű hideg víz szükséges. Ha a termálvíz minősége olyan, hogy a hőmérséklet tartása mellett már hideg víz hozzákeverésével nem javítható, szóba jöhet egy hőcseréléses eljárás. Ebben az esetben elegendő mennyiségű, jó minőségű hideg víz és még nagy hőtartalmú használt víz szükséges. A halas hasznosításra közvetlenül nem alkalmas termálvizek minősége vízkezelési, víztisztítási műveletekkel is javítható. A termálvizek reduktív állapotából következően a levegőztetés valamilyen módozata feltétlenül szükséges. A halak számára 433