A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A felszín alatti vizek jellemzésére közel negyedszáz összetevőt ill. mutatót alkalmaznak. A jellemzőket általában négy nagy csoportra szokás bontani: - általános minőségi jellemzők (bepárlási maradék, szilícium-dioxid, lúgosság, összes keménység, karbonátkeménység, maradó keménység, hidrogénion-koncentráció) - az oxigénháztartás és az oldott gázok adatai (oxigénfogyasztás, oldott oxigén, széndioxid) - a legfontosabb oldott anionok és kationok - különleges vízminőségi összetevők. Hévizeink osztályozása történhet még összes ásványi sótartalom szempontjából, amely beosztás segítségünkre lehet a hévizek felhasználásával és elhelyezési módjaival kapcsolatban. A hévizek összes sótartalma és hasznosíthatósága (PAPP és mtsai., 1957): - a víz összes oldott sótartalma < 500 mg/l => a víz öntözésre alkalmas - a víz összes oldott sótartalma 500-2000 mg/l => a víz élővízbe vezethető -a víz összes oldott sótartalma 2001-3000 mg/l => a víz halastavakba vezethető - a víz összes oldott sótartalma 3001-5000 mg/l => a víz csak időlegesen és ideiglenesen használható fel halastavakba való bevezetésre -a víz összes oldott sótartalma > 5001 mg/l => a víz kezelés, hígítás nélkül befogadóba nem vezethető. Ezen adatok rövid ismertetése alapot nyújt a következőkben leírt mezőgazdasági hasznosítási formák termálvíz igényének megismeréséhez. 2. MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁS Magyarországon hőenergetikai célra a mezőgazdaság használja legszélesebb körben a geotermikus energiát, s ez a terület várhatóan továbbra is megőrzi elsőségét. A legnagyobb hőigényü ágazat a kertészet, mely termálvíz "fogyasztása" hazánkban és nemzetközi viszonylatban is jelentős. Az ágazat lehetőségein belül alkalmazza a komplex hévízhasznosítást a vízpazarlás kiküszöbölésére. Ennek során a hévizet először üvegházak légfűtésére használják (ekkor a víz 60 °C-os), majd fóliasátrak fűtésére (ekkor a víz 35 °C-os) és végül a lehűlt vízzel (ami 25 °C-os) a hollandi ágyak talajfutését oldják meg. Az 1980-as években Magyarországon volt a legtöbb geotermikus energiával fűtött kertészeti termesztő-berendezés: 700000 m

2 növényház és 1 millió m

2 fólia. (Balogh, 1981) Az állattenyésztési ágazaton belül ez az energia gazdaságossá teheti a klimatizált állattartó telepeket és az így kialakuló 430