A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A legnagyobb mértékű párolgás a nyár folyamán és ezen belül júliusban volt, 16 %. Ha a három módszerrel számított lehetséges párolgás átlagát 855 mm-el vesszük figyelembe, akkor a potenciálishoz képest évente a szabad vízfelszínen 280 mm vízhiányt mutathatunk ki. A tényleges közepes területi párolgás 504 mm volt, tehát 350 mm-el (41 % -al) kevesebb, mint a potenciális területi párolgás. A nyári félévben (IV-IX.) az éves evapotranszspiráció 78 %-a (394 mm) a jellemző, a téli félévben tehát csak 22 % (110 mm). A potenciális területi párolgáshoz hasonlóan, a legnagyobb mértékű területi párolgás júliusban volt: 84 mm (16,7 %). A legkevesebb területi párolgásra viszont januárban számíthatunk (11 mm - 2 %). 6. ARIDITÁSI TÉNYEZŐ Az ariditási tényező a vízháztartási egyenlet elemei közötti kapcsolatot jellemzi. A sokévi átlagos potenciális párolgás és csapadék aránya alapján határoztuk meg (A = Eo / P), figyelembe véve a különböző módszerekkel számított területi párolgási értékeket. Ezek szerint az ariditási tényező 1,33 és 1,62 közötti értékek között valószínűsíthető. Ha a három potenciális párolgást számító módszer átlagát vesszük figyelembe, akkor az ariditási tényező értéke 1,49-re adódik. Az 1984-es vízgazdálkodási kerettervben [7], a térségben mintegy 20 %-al kisebb érték szerepelt Ezt azzal magyarázathatjuk, hogy az általunk feldolgozott 1963-1998 észlelési időszak magába foglal egy kb. 15 éves aszályos időszakot, a régi kerettervben használt adatok viszont egy rövidebb csapadékosabb időszakra vonatkoznak. A relatív légnedvesség nyíregyházi sokévi átlaga 78 %, a legkisebb mért légnedvesség 12 % volt. A légnedvesség a téli hónapokban magas, havi átlagértékei csaknem elérik a 90 %-oL A levegő legszárazabb májusban és júliusban (69 %). Télen, ha az időjárás borult, a légnedvesség értéke állandóan 90 % felett van. 7. PÁLFAY-FÉLE ASZÁLYOSSÁGI INDEX Pálfai-féle aszályossági index (PAI) az egész mezőgazdasági évet egyeden számértékkel jellemzi, és egyaránt kifejezi a párolgási (hőmérsékleti) és csapadékviszonyokat, mégpedig a növények időbeni változó vízigénye szerint, sőt a talajvízszint helyzetére is tekintettel van. Minél nagyobb az aszályossági index értéke, annál súlyosabb aszályt fejez ki. Az aszály küszöbértéke PAI=6,0. Az ennél nagyobb értékekre az elmúlt évszázad megfigyelései alapján a következő fokozatokat állították fel: 6-8 mérsékelt aszály, 8-10 aszály, 10-12 súlyos aszály, 12-nél nagyobb mutatószám esetén rendkívül súlyos aszály [8], A térségben a sokévi átlagos PAI érték 4,94. Megállapítható, hogy 13 évben (20 %) mérsékelt aszály, 5 évben (7 %) aszály, 3 évben (4 %) súlyos aszály volt. A 837