A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

5.3 HÓVISZONYOK Hótakarós napok, hóvastagság, hóvízegyenérték. A belvízi elöntéseket gyakran a tél folyamán kialakult hóréteg olvadása váltja ki. Tiszabercelen a mintegy négy évtizedes adatsor alapján megállapítható, hogy a hótakarós napok átlagos száma 42, a szélső értékek 7 (1971-1972) és 78 nap (1981-1982) között változtak A hóval való borítottság időszaka DK-en, Vásárosnamény térségében a leghosszabb (49 nap), és Dombrád-Gégény térségében a legrövidebb (38 nap) (8. ábra). 8. ábra Az idényenkénti hótakarós napok számának átlaga (1963-1999) Tiszabercelen az idényenkénti legnagyobb hóvastagság közepes értéke 5-14 cm, 30 cm-nél nagyobb csak ritkán fordult elő. Az eddig mért maximális hóvastagság a kiugróan magas 64 cm volt 1999.13.14-én. Jelentősebb hóréteg esetén, átlagosan 25-30 mm hóvíztartalom volt jellemző, de kivételesen 60-110 mm (69,9 mm­1987.L15., 111,8 mm-1999.H23.) is előfordult. Az 1998-1999 téli idényben, a hóvastagság és hóvízegyenérték az eddigi legnagyobb, a hóval való borítottság tartóssága szempontjából az átlagosnál kiemelkedőbb volt, de nem rekord (74 nap). A hosszabb hó adatsorral rendelkező Nyíregyházán például, a hótakarós napok száma 1998-1999 téli idényben 67, aminél az elmúlt 48 évben kétszer, az 1963­1964 és 1962-1963 téli idényekben nagyobb, egyszer 1966-1967-ben azonos hosszúságú időszak volt [5], 835

Next

/
Oldalképek
Tartalom