A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

napfény általában július hónapban (264 óra - 14 %), a legkevesebb decemberben (37 óra - 2 %) fordul elő. A nyíregyházi sokévi közepes léghőmérséklet 9,7°C. A legkisebb (7,4°C/1940) és a legnagyobb évi átlag léghőmérséklet (11,7/1934 C°) közötti eltérés 4,3°C. Felsőszabolcs déli részén mintegy 0,l°C-al, északi részén legfeljebb 0,3°C-al alacsonyabb az évi átlag hőmérséklet, mint Nyíregyházán. A téli félév sokévi átlaga 2,4 °C, az idényenkénti átlagok szélső értékei -0,9°C/1940 és 5,7°C /1873 kőzött, 6,6°C maximális eltéréssel ingadoztak. A tenyészidőszaki sokévi átlag 17,0°C, az áüagok szélsőértékei 15,1°C/1980 és 20,2°C/1946, tehát 5,1°C a maximális eltérés. 1871-1998 között, úgy az évi-, mint a két félévi átlagos léghőmérséklet esetében, enyhén emelkedő tendenciát lehet kimutatni. Egy közepes éven belül a legmagasabb havi léghőmérséklet júliusban (20,9°C), a legkisebb januárban (-2,8°C) jellemző (3. ábra). 3. ábra A közepes havi átlagos léghó'mérsékleti értékek alakulása Nyíregyházán (1871-1998) A talajfagy mélységére vonatkozó adatok az 1986-1998 időszakra álltak rendelkezésre. A léghőmérséklet függvényében az idényenkénti átlagos legnagyobb mélysége 27 cm, napi legnagyobb mélysége 45 cm volt. 5.2. CSAPADÉK Felsőszabolcs területén vagy annak közvetlen közelében hosszú észlelési időszakkal rendelkező állomások: Nyíregyháza (1867), Tiszabercel (1876), Kisvárda (1892), Tiszalök (1894), Gégény (1908). Nyíregyháza esetében 145 éves havi, évszakos és éves csapadékadatsor állt rendelkezésünkre. Ezt az adatsort összehasonlítva a 124 éves (1876-1998) 830