A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

ligeterdők, a homokhátak sztyepfoltos erdői - túlnyomó részben elpusztult, maradványai csak a Tisza és a nagyobb csatornák mentén s az ártér morotváiban, tavaiban élnek. Viszonylag nagy kiteijedésűek a félkultur mocsárrétek és legelők. 3. ÁLTALÁNOS ÉGHAJLATI JELLEMZŐK A globális földrajzi elhelyezkedés következtében az éghajlat - akárcsak a Kárpátmedence többi részén is - mérsékelt szárazföldi, aüanti és mediterrán hatásokkal. Az Alföldet a nagy napi és évi hőmérsékletingadozás és a nyári aszályok jellemzik, azonban Felsőszabolcsban - akárcsak az egész Észak-Alföldön - az aszályok sohasem olyan súlyosak, mint például a Dél-Alföldön vagy a Duna-Tisza közén. A globálsugárzás átlagos évi összege 105 Kcal/cm

2, amiből 76 % a nyári félévre, 24 % a téli félévre esik Az uralkodó szelek az ÉK-i (24,7 %) és DNy-i (21,5 %)[13], Az árvizeket és belvízhullámokat is kiváltó nagykiterjedésű, hosszabb esőzéseket kiváltó színoptikai helyzeteket a Bodolainé Jakus Emma [1] által kidolgozott időjárási osztályozás alapján meghatározott 7 típusból főleg kettő okozhatja: a Centrum típus (C) és a vonuló mediterrán (M). 4. METEOROLÓGIAI ÉSZLELŐHÁLÓZAT A fontosabb éghajlati jellemzők meghatározásához (léghőmérséklet, csapadék, szabad vízfelszín párolgása, napfénytartam, talajfagy, talajnedvesség) rendelkezésünkre álltak a mérőállomásokról származó észlelési adatok. A térségben a legmegbízhatóbb és leghosszabb adatsorok főleg a nyíregyházi és részben a kisvárdai meteorológiai állomástól-, illetve a 12 db. a vizsgált területen belüli- és 6 db., annak közvetlen szomszédságában lévő csapadékmérőtől származnak. A nyíregyházi állomás kívül esik ugyan a Felsőszabolcsi öblözeten, de viszonylag kis távolságra van, ezért a nem nagy területi változékonysága éghajlati elemek esetében ezeket az adatokat használtuk fel. Nyíregyházán a múltszázad második felében indultak a mérések: 1867-től a csapadékot, 1871-től a léghőmérsékletet, 1930-tól a párolgást, 1966-tól a napfénytartamot és talajnedvességet, 1970-től a talajfagy mélységét is mérik. Tiszabercelen 1876-tól észlelnek csapadékot A kisvárdai állomás alapításának éve 1892. Itt a csapadékot az alapítás évétől, a léghőmérsékletet 1966-tól, a napfényes órák számát 1970-től észlelik Szabolcsveresmarton a Rétközi-tó mellett is ki lett alakítva egy meteorológiai műszerkert, de ez csak 1992-től üzemel és az innen származó rövid adatsor még nem alkalmas igényesebb statisztikai feldolgozásra. A többi megfigyelő állomáson általában csak csapadékot észlelnek, és későbben kezdődtek az észlelések. 828