A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

lokális leszivárgást, amely a vetözónákban az áramlási sebesség növekedését okozhatja. Mivel nagy csapadék esetén a természetes vagy mesterséges megcsapoláshoz legközelebbi járatok ürülnek le először, hozzájárulhatott az opalizálás januári bekövetkezéséhez. A májusban ismét jelentkező opalizálás a karsztos tároló távolabbi pontjáról induló nyomáshullám hatására következhetett be. 4.3. Kőzetszerkezet, földtani környezet szerepe Az idősebb vetők mentén a törmelék hidrotermális oldatok hatására gyakran újra cementálódott vagy agyagos (vörös agyag) kitöltésű, ezért vízáramlás kevésbé jellemzi. Jelenlétüket az erős lepusztítás miatt gyakran a morfológia sem mutatja. A fiatalabb nyitott vetők (gyakran felújult idősebb vetők), melyet változó méretű, alig osztályozott, lekerekítetlen dolomittörmelék dolomitpor, dolomitmurva, nagyobb kőzettöredék, egyéb becslpődött réteg, beiszapolódott anyag - tölt ki, gyakorlatilag függőleges irányú vízáramlást biztosít. Bányászati tapasztalatok alapján szerkezeti mozgások során a dolomitban gyakran lépcsős vetők, nagyobb vető mellett kisebb elvetési magasságú kísérő vetők alakulnak ki. Fedőkőzet hiányában a vetők korának, helyzetének meghatározása - különösen a dolomitban - rendkívül nehéz. A 170 - 173 m között harántolt hasadék a háttérben valószínűleg becsatlakozik valamilyen karsztos járatrendszerbe. 5. ÖSSZEGZÉS A Szentgál 2. sz vízmükút az erősen töredezett szakaszok ellenére a karsztkutakhoz mérten kis fajlagos vízhozammmal rendelkezik, ami a korlátozott utánpótlódásra utal. Függőleges szelvényt tekintve a 3. és 4. vízadó szakaszok (181 m) alatti töredezett zóna lényegesen gyengébb vízadó képességű, kisebb áramlási sebességekkel jellemezhető, mint a felső. A vízhozam zömét a hasadék és a hasadék alatti erősen repedezett kőzetszakasz biztosítja. Célszerű tehát 3 fő zónára bontani a kutat a vizsgálatok értékelése szempontjából. Először az opalizálás jelentkezett, amely a hidrometeorológiai okok következtében megnövekedett áramlási sebességeket és/vagy új, agyagos kitöltésű vízadó réteg vagy repedés bekapcsolódását jelezte. Rendkívül finom -kolloidális méretű - frakciót: agyagásványokat, kvarcot szállított be a víz a járatokon, repedéseken keresztül. Feltehetően a kút 190 m alatti szakaszából, az agyagos kitöltésű repedésekből mosódik ki (6. és 7. szakasz). 447