A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
kimondja, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot, ugyanakkor fő szabályként deklarálja, hogy a tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A korábbi jogi szabályozás alapját képező politikai, gazdasági és tulajdonviszonyokban, a társadalom alapintézményeiben, összességében a társadalmi környezetben olyan lényegi változás történt, amely a vízgazdálkodásban is új törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény megalkotását tette szükségessé. A Vgtv. és végrehajtási rendeletei ennek megfelelően tükrözik a tulajdonviszonyokban bekövetkezett alapvető változásokat, rögzítik az állam, az önkormányzatok, a gazdálkodók, a természetes és jogi személyek feladatait, megváltozott szerepüket, a szerepvállalás mértékét és az ehhez igazodó jogokat és kötelezettségeket. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törtvény 97. § szerint az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. Ha nincs erre irányuló megállapodás, akkor az építmény, azaz a vízilétesítmény tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, mert az építmény osztja a föld jogi sorsát. Erre tekintettel rendelkezik úgy a 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet 3. § (2) bekezdés, hogy ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel érintett ingatlan nem az építtető tulajdona, az engedély, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímére, a vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött - a létesítmény tulajdonjogát is megjelölő - írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM számú rendelet 2. § h) pontja szerint a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a vízilétesítménnyel érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását, az ingatlan-nyilvántartási adatokból következő, három hónapnál nem régebbi közokirat vagy a tulajdonszerzés jogcímét egyéb módon bizonyító okirat csatolásával. Ha az ingatlan nem az engedélyes tulajdona - a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának esetét kivéve [Vgtv. 20. § (1) bek.] - az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást. A Vgtv. 20. § (1) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és 643
