A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

veszélyeztetheti. Nem látunk módot arra, hogy ezek a települések - akaratuk ellenére- szennyvízelvezetése megoldódjon. Ilyen települések pályázatainál figyelmen kívül kellene hagyni az alacsony szennyvízmennyiséget és a vízbázisokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat kellene nagyobb súllyal értékelni. A fentiekben vázolt problémák ellenére a települések prioritását és a megvalósult beruházásokat összevetve elmondható, a szennyvíz elhelyezési beruházások nagyobbrészt a sérülékeny, az üzemelő vízbázist legjobban veszélyeztető térségben valósultak meg A 29 településen üzemelő szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása 87545 m3/d, II. biológiai fokozattal. Ezen belül s III. fokozatú, N és P eltávolítást biztosítási tisztítási kapacitás 33800 m3/d. A szennyvíztisztító telepek üzemeltetését 5 szervezet végzi, mely közül 1 100%-os állami tulajdonú. 3 pedig Önkormányzatok által alapított Részvénytársaság megfelelő szakmai, műszaki, gazdasági háttérrel, Az üzemeltető szervezetek jelentik a garanciát arra, hogy a megvalósult beruházások üzemeltetése, fenntartása hosszú távon biztosítva legyen. 7. JAVASLATOK A megvalósíthatósági tanulmányok kiértékeléséhez, a támogatások odaítéléséhez új fajlagos mutatók bevezetése lenne célszerű, mint például: • 1 m3 tisztított szennyvíz elvezetésre jutó beruházási költsége, • 1 házibekötés kiépítéséhez tartozó gerinccsatorna hossza, • 1 m3 szennyvíz megtisztítására, elvezetésére felhasználandó energia mennyisége. Célszerű lenne ellenőrizni, hogy a pályázat beadásának időpontjában kötelezően elvállalt 60 %-os rákötési arány betartásra került -e. Jogszabályi előírás szükséges arra, hogy ez a rákötési arány, valamint a minél teljesebb körű csatornázottság kikényszeríthető legyen. 634