A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
4. A NITRÁTOSODÁS ESETEI Sajnos a vízbázisvédelmi munkák gondos végrehajtása ellenére is több esetben jelentős mértékű vízminőségromlás jelentkezett. így például több vízbeszerző mü esetében mutatkozott a nitráttartalom ugrásszerű emelkedése, vagy különböző ütemű tendenciózus növekedése. A romlási tendenciák mellett meg kell említeni, hogy az 1970-es években a fökarsztvíz "háttérszennyezettsége" 0-3 mg/l körül ingadozó nitráttartalommal volt jellemezhető, ez a mutató jelenleg is kedvező (0-7 mg/l), de a maximum értékek növekedése figyelmeztető tényező. A nitráttartalom-növekedés egyes eseteit elsősorban a szennyezőforrás vízbázishoz viszonyított helyzete- és típusa, a szennyeződés intenzitása és mobilizálódási képessége alapján vizsgálva kategóriákba sorolhatjuk. A vízadó kvázi azonos jellege miatt a vízadó tulajdonságai okozta eltérésekre most ki nem térve a besorolást az alábbiak szerint tettem meg. 4.1. KÖZVETLEN JELLEGŰ SZENNYEZŐDÉSEK HATÁSA A besorolás szerint ebben az esetben a vízbázis közvetlen utánpótlódási területén, a potenciális hidrogeológiai védöterületi „A" zónán belüli, fö utánpótlódási irányból kap könnyen mobilizálódó szennyeződést (nagy mennyiségű híg fázis). Ebben az esetben a szennyeződés radikális hatására biztosan „számíthatunk", amennyiben az oxidációs folyamatok lezajlásához elegendő idő áll rendelkezésre a szennyeződés rövid idő alatt a nitráttartalom hatvány, vagy exponenciális jellegű trend szerinti emelkedését okozza. Megjegyzendő, hogy ilyen jellegű szennyezések elsősorban a korábbi évtizedekben „gazdasági" szempontok alapján meghozott döntések alapján folytatott tevékenységek eredményeként jellemzők. Ilyen eset például a Nemesvámos 1. sz. vlzmükút, amelynek környezetében korábban hígtrágyás jellegű állattartó telep működött. Az ennek térségében elszivárgó trágyáié a karsztvízkészletet elszennyezte, a szennyezési hullám a kutat elérte (1. ábra). Szentgál belterületét a kösszeni rétegek mintegy két félre osztják A kösszeni rétegek torlasztó hatására a település Ny-i fele alól kap utánpótlódást a Cinca-patakot tápláló forráscsoport. A forrás vize a korábban karsztvíztárolóba jutott szennyeződések következtében (pl. kommunális szennyvíz, állattartás szennyvizei) nitráttal erősen szennyezett. A Szentgál 3/a. jelű kút - védhetőség szempontjából kedvezőtlen helyen - Szentgáltól K-re, a Cinca-patak közvetlen közelében lett telepítve. A Cinca-patak medréből jelentős mértékű elszivárgás történik a kút közvetlen utánpótlódási területén belül. így a kút a község Ny-i feléről a felszíni lefolyással érkező nitrátos vízből közvetlen utánpótlódást kap (2. ábra). 555
