A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A vízgyűjtőterület legalacsonyabb s egyben a legkisebb kiterjedésű térszíne a Szolnoki-ártérre nyúlik. 2. HIDROMETEOROLÓGIAI VISZONYOK 2.1. Csapadék A Gerje-Perje-vízgyüjtő hidrometeorológiai viszonyainak jellemzéséhez három csapadékmérő állomás (Albertirsa, Cegléd és Abony) és egy léghőmérséklet-mérő állomás (Szolnok) adatait használtuk fel. A jellemzéshez a WMO által ajánlott 1961-1990 közötti 30 évet választottuk, amelyre a felsorolt állomások havi összeg, illetve havi átlag - megszakítás nélküli - idősorai rendelkezésre álltak. Kiemelten a csapadék és a számított területi párolgás (tényleges evapotranszspiráció) alakulásával foglalkozunk a havi, a téli és a nyári félévi, valamint az évi adatok alapján. A téli félév a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév április 30-ig tart, a nyári félév a tárgyévben a május 1. és az október 31. közötti időszakot jelenti. Az 1. táblázat adatait áttekintve látható, hogy a három csapadékmérő állomáson a téli félévi csapadékösszeg 30 éves átlagértékei 209 mm és 225 mm között alakulnak (északnyugatról délkeletre az értékek enyhén csökkennek), a vízgyűjtőre számított téli félévi területi átlag 218 mm. A nyári félévi csapadékösszeg 30 éves átlagértékei 283 mm és 303 mm között vannak (északnyugatról délkeletre az értékek enyhén emelkednek), a vízgyűjtőre számított nyári félévi területi átlag 291 mm. Az évi csapadékösszeg 30 éves átlagértékei 504 mm és 512 mm között alakulnak (határozott irányú területi változás nem mutatkozik), a vízgyűjtőre számított évi területi átlag 508 mm. A téli félévi minimumok 107 mm és 124 mm között alakulnak (határozott irányú területi változás nem mutatkozik); a nyári félévi minimumok 104 mm és 172 mm között vannak (északnyugatról délkeletre határozott növekedés tapasztalható); az évi minimumok 319 mm és 357 mm között vannak (északnyugatról délkeletre határozott növekedés tapasztalható). A téli félévi maximumok 358 mm és 394 mm között változnak (északnyugatról délkeletre mérsékelt csökkenés tapasztalható); a nyári félévi maximumok 422 mm és 490 mm között vannak (északnyugatról délkeletre határozott növekedés mutatkozik; az évi maximumok értéke 668 mm és 701 mm között változik (északnyugatról délkeletre enyhén csökken). A három csapadékmérő állomás 1961-1990 közötti téli és nyári félévi, valamint évi összeg idősorait az 1-3. ábrán szemléltetjük. 526