A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

3. SZEKCIÓ: A vízrajz időszerű kérdései - Domahidy László: A hidrológiai adatbázis fejlesztésének szakmai megalapozása és fejlesztése

Figyelembe véve azt a tényt, hogy a számítógépek alkalmazása általánossá vált, a szabályozási kiadványok felújításának folytatása során most már egyértelműen a gépi végrehajtást kell szem előtt tartani, s így olyan szakasza is lehet az előírt műveletsornak, amely kézi módszerrel gyakorlatilag elvégezhetetlen. Ismételten hangsúlyozni kell azonban, hogy a kiadványok átdolgozása lényegében a végrehajtás technikájára vonatkozik, miközben a módszertan szakmai tartalma érvényben marad. Sürgető teendő az elsődleges adatfeldolgozás szabályozásának lemaradásának felszámolása az új mérési módszerek és eszközök széleskörű alkalmazása mögött. A működő elsődleges vízrajzi adatfeldolgozás továbbfejlesztését és a készülő MAHAB kifejlesztését egymással összehangoltan kell végezni. Az adatbázis számára a megfigyelési (észlelési, mérési) adatok paraméterei, más szóval meghatározói a következők: adatfajta vonatkozási hely vonatkozási idő mértékegység mérőszám kísérő információ. A fejlesztés során nagy súllyal szerepel a számítógépen előnyösen használható újabb módszerek alkalmazásának bevezetése az elsődleges feldolgozásba (szűrési algoritmusok, idősor elemzési eljárások, hidrológiai modellek). Magától értődik, hogy a feldolgozás, adattárolás, adatkezelés gépi alapokra helyezése megnyitja a jelenlegi módszertan továbbfejlesztésének, kibővítésének lehetőségét olyan eljárásokkal, amelyeknek az alkalmazása az elsődleges feldolgozásban a manuális munkavégzés korában szóba se jöhetett volna. Ezzel kapcsolatosan szükséges azonban az, hogy kipróbáláson alapuló vizsgálat alapján el kell dönteni a szóba jöhető módszerek üzemszerű alkalmazásának célszerűségét és feltételeit a különböző adatfajták és körülmények esetében. 3. AZ ELSŐDLEGES ADATFELDOLGOZÁS ÁLTALÁNOS ALGORITMUSA Alapelvek .385