A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Szentirmay György: Településfejlesztés és a víziközművek fejlesztése a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén
legtöbb esetben a határérték feletti vas, mangán, ammónia, nitrát, és metántartalom következtében) A feladatokat növeli a vízminőség időközben esetenként bekövetkező változása, romlása. A jelenlegi helyzetet, és a távlati igényeket áttekintve megállapítható, hogy működési területünkön a szolgáltatott víz minősége a kedvezőtlen adottságok mellett is megfelelő, ennek biztosítása azonban folyamatos, és fokozott üzemeltetői ráfordításokat tesz szükségessé, annál is inkább, mert a meglévő vízkezelő berendezések részben technológiai szempontból, részben korukat tekintve nagyrészt elavultak. A vízellátás területén a közeljövő legjelentősebb fejlesztéseit várhatóan a vízkezelő berendezések, technológiák rekonstrukciója, korszerűsítése fogja jelenteni. A szennyvízcsatornázás-szennyvízelhelyezés területén jelenleg a mennyiségi feladatok dominálnak: a lakosság széles köre számára kell az ellátás lehetőségét biztosítani, ami nagy volumenű hálózatépítést, és a tisztítókapacitások jelentős fejlesztését igényli. A feladatok várható nagyságát jól érzékelteti a jelenlegi, és a 2010-re előirányzott ellátottsági mutatók összevetése. A csatornaellátottságot a kormányhatározat a jelenlegi országos átlagban 43-45 % helyett 68-70 %ban határozza meg. A fejlesztési feladatok áttekintésének összefoglalásaként megállapítható, hogy annak mértéke különösen jelentős, hiszen az előirányzott ellátási szint eléréséhez - a jelenlegin túlmenően - további mintegy 140-150.000 fő szennyvízközmű-ellátását kell biztosítani. A feladat nehézségét tovább növeli, hogy az ellátandók jelentős része viszonylag kis településeken él, ami azt eredményezi, hogy a beruházások nem valósíthatók meg koncentráltan. Az igények alakulásával kapcsolatos kérdések áttekintése során egy mentalitásbeli változásra érdemes külön is kitérni: A vízellátás biztosítására mindig is igen határozott, egyértelmű igény volt tapasztalható, de a korábbiakban a szennyvízelhelyezés megfelelő megoldása az esetek jelentős részében már kevésbé volt lényeges kérdés (sőt az - néhány önkormányzat, ill. kibocsátó számára - csak külső, hatósági kényszert jelentett). A helyzet e téren az elmúlt időszakban alapvetően megváltozott. Napjainkban a szennyvízelhelyezési feladatokat az önkormányzatok túlnyomó része - súlyának megfelelően - kiemelt módon kezeli. Az önkormányzati törekvéseket az egyre határozottabbá váló lakossági igények is erősítik, és az érdekeltek a beruházások megvalósítása érdekében jelentős energiát mozgósítanak. A munkavégzést a szennyvízelvezetés megoldatlanságából származó konkrét, és közvetlenül érzékelhető lakossági problémák, valamint a szennyvízcsatornázási fejlesztésekkel kapcsolatos szemlélet-változás egyaránt motiválja. 47