A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Schreffel Rudolf: Gondolatok a területfejlesztési és vízgazdálkodási tevékenység kapcsolatáról

az OVH, s ezt az állapotot a tervezők nem tudták feloldani tervváltozatok bírálatra bocsátásával. Bár a területfejlesztési tevékenységet látványos negatív trend jellemzte a '80-as évek közepétől ( iparágak részleges megszűnése, bányászat visszafejlesztése, lakásépítési programok erőteljes leépülése, stb.), mindennek ellenére, vagy éppen ezért máig érthetetlen az önálló ÉVM felszámolása a rendszerváltás előtti időszakban. Nem csupán az értékelés párhuzamossága miatt említendő, hogy a rendszerváltás idején - egy rövid minisztériumi lét után - megszűnt az OVH önállósága is, sőt a vízgazdálkodási feladatok egységességét megbontva a vízvédelmi tevékenység más tárcához került. 2. A SZABÁLYOZÁSI KERETEK VÁLTOZÁSA 1990-99. KÖZÖTT Mind a terület-fejlesztési, mind a vízgazdálkodás-fejlesztési tevékenység a rendszerváltást követően - részben az említett kormányzati változások miatt - sajátos tetszhalott állapotba került. De a "megtorpanáshoz" mindkét vonatkozásban hozzájárult az újonan formálódó gazdasági, társadalmi környezet kialakulatlansága is. Az ágazati tervezések elmaradása, a központi költségvetési keretek ágazati leosztásának megváltozása, az állami szerepvállalás újrafogalmazása, a megyék irányító,-elosztó szerepének leépítése, a települési önkormányzatiság lassú kiépülése, stb., mind a tervezési, cselekvési vákumot erősítették. A holtpontról való elmozdulás a '92-94-es években következett be, részben bizonyos kényszerítő események hatására is. Megoldandó feladatként jelentkezett a Velencei-tavi térség vízhiányos állapota, a Duna-Tisza közi homokhátság megváltozott vízgazdálkodási körülményeinek kezelése, az időközben elfogadott Alföld program végrehajtása, stb. Ezek az ad hoc jelentkező problémák - egyediségük ellenére is - arra utaltak, hogy csak megfelelő térségi lehatárolással, rendszeres helyzetelemző, probléma-feltáró, a problémákra megoldási javaslatokat kináló tervezési munkával lehetséges a térségi fejlesztési lehetőségek és igények együttes megjelenítése, az integrált vígazdálkodás,- illetve területfejlesztés megalapozása. A megújuláshoz a kiindulási alapokat - vízügyi vonatkozásban - a korábbi kerettervezési munkák tapasztalata biztosította, azokkal a legfontosabb fejlesztési előirányzatokkal, hogy - a terveknek elsősorban a vízgazdálkodási adottságok, lehetőségek feltárásában, bemutatásában kell "erősnek" lenniük, 39