A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - dr. Kaliczka László: A víztározás, mint a területfejlesztés eszköze, lehetősége

a kedvezőtlenül megnövekedett sebességet nehezebben élik túl, de a megfelelő tartós kis vagy középvízi sebességtartományban gyorsan tudnak az élőszervezetek regenerálódni. E feladat végrehajtásához elengedhetetlen a vízfolyás élővilágára vonatkozó alapadatok beszerzése. Az alapadatok ez esetben a vízfolyásra jellemző gerinces és gerinctelen állomány felderítése és a kedvező életfeltételeket biztosító sebességtartományok meghatározása. Ez hidrobiológus feladata. Hidrobiológus vizsgálata, elemzése és javaslatai nélkül a feladat nem oldható meg. A vizsgálat természetesen a vízfolyás jellemző szakaszaira végrehajtandó tevékenységet jelent. A vízépítő mérnök feladata megvizsgálni, hogy az adott vízfolyásszakaszon, a hidrobiológus által megadott javaslatokban szereplő paraméterek (sebesség, minimális vízmélység stb.) hogyan, milyen módon valósíthatók meg. Lehetséges megoldások: hossz-szelvény módosítása a sodorvonal hosszának változtatásával, (feltételezhetően a sodorvonal hosszának növelésével) kisebb fenéklépcsőkkel (fa, vagy kőszórásos müvekkel), keresztszelvény bővítésével (hidraulikus sugár módosításával) stb. Célszerű a kiindulási állapot sebességviszonyait megmérni és a szükséges változtatásokat ezen adatok ismeretébe szabad csak megtervezni. A sodorvonal hosszának növelése, elsősorban tulajdonjogi viszonyok miatt ma már a nehezen megoldható feladatok közé tartozik, mert a szükséges területeket a magántulajdonosoktól csak vásárlás, vagy kisajátítás útján lehet megszerezni. Hossz- és keresztszelvény módosítások körébe tartozik a hossz-szelvény olyan módosítása, amely szerint helyi mélyedések és nagyobb vízmélységek után, nagyobb sebességű kisebb vízmélységű szakaszai váltogatják egymást. A keresztszelvényben kiöblösödések és szűkületek váltakozása látható. Ezek méreteire (hosszúság, szélesség, vízmélység, sebesség) a hidrobiológus adatai adhatnak alapot és tájékoztatást. 1.3.4. A meder nyomvonalának változtatása A medernyomvonal változtatásának kérdését az előzőekben már érintettük. A meder nyomvonalának kanyargóssá tétele más hidraulikai paraméterek vizsgálata nélkül nem biztos, hogy eredményre vezet. A meder hosszának növekedése feltételezhetően bizonyos mértékű sebességcsökkenéssel járhat. A sebességcsökkentésnél, amely az árvízi vízhozamok levonulási sebességét is érinti, érintheti, á meder melletti területek használatát elsősorban a beépített belterületek árvízi biztonságát, feltétlenül figyelembe kell venni. A meder kanyargóssá tételének nem egyenes következménye az ún. revitalizáció. Ha például a víz minősége nem megfelelő, a víz sebességének változása a víz minőséget nem javítja, sőt esetleg azt tovább rontja. 33