A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Palicska János–Magyar Péterné–Süveges György–Széll Jenő–Bancsiné Tóth Mária–Horváth Szabolcs–Kovács Géza–Kaposvári Kázmér: A szolnoki felszíni vízmű üzemeltetése a tiszai ciánszennyeződés idején. A ciánmentesítés üzemi technológiai megoldása

Az új létesítményekkel bővült technológia (l.sz. ábra) az intenzív vegyszerbekeverés révén a derítés optimalizálását, a fázisközi ózonozás és aktívszén adszorpció beiktatásával a hatékony kémiai tisztítást (íz, szag, toxikus szerves mikroszennyezők eltávolítása, asszimilálható szén csökkentése) képes megvalósítani. Az alternatív klór/ klórdioxid utófertőtlenítés, a vízkormányzás üzemen belüli módosítása, a folyamatirányítás és szabályozás automatizálása az üzemelés és vízszolgáltatás biztonságát nagymértékben megnövelték. A kibővített technológia üzemeltetése a Tisza szokványos vízminősége mellett kifogástalan ivóvizminőségeket eredményez. A technológiai rendszerben rejlő potenciális lehetőségek az üzemi paraméterek változtathatóságának tág határai, a technológiai egységek rendszerbe állításának variabilitása a havária jellegű Tiszai vízminőségek kezelésének lehetőségét nagymértékben megnövelték. 2. A TISZAI CIÁNSZENNYEZŐDÉS. A CIÁNOS VÍZ KEZELÉSE A SZOLNOKI FELSZÍNI VÍZMŰNÉL A romániai Nagybányán üzemelő AURUL bányaüzem cianid tárolóiból üzemi baleset következtében - nagy mennyiségű cianid tartalmú oldat ömlött a Zakar patak vizébe. Az üzemi baleset 2000. 01.30-31-én történt. A cianiddal szennyezett víz útja a Lápos, majd Szamos közvetítésével a Tisza folyóba vezetett. A kiömlött nagy cianid koncentrációjú oldat mennyisége kb. 100000 m

3, a szállított cianid becsült mennyisége 110 tonna volt. A cianid szennyeződéssel kapcsolatos első hazai vizsgálati adatok ellentmondóak voltak. A hitelesként kezelhető 2000. 02. 01-én Csengernél végzett vizsgálat igen nagy cianidtartalomra (~32,6mg/l) utalt. Ennek alapján a Tisza folyó vizének olyan mértékű szennyeződésével kellett számolni amit a Szolnok városi ivóvízellátás illetve a Szolnoki Felszíni Vízmű üzem szempontjából nyomatékosan figyelembe kellett venni. 2.1. A CIANID TARTALOM ALAKULÁSA A SZOLNOK FELETTI TISZA SZAKASZON A Tisza víz cianidtartamára vonatkozó rendszeres vizsgálatok alapján amelyek 2000.02.02-án indultak be - valós képet lehetett alkotni a szennyeződés statisztikus eloszlásáról, a levonulás várható időtartalmáról és a csúcskoncentrációkról. A szennyhullám koncentráció eloszlása formálisan a normál eloszlás sűrűség függvényével azonos. A csúcshoz tartozó koncentrációk alakulása a hossz szelvény szerint a következő volt: Lónya C

m ~ 12,6mg/l; Balsa C

m ~ 12,4mg/l; Tiszafüred C

m ~ 4,9mg/l; Kisköre C

m 289.