A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Gayer József–Meike van Ginneken–Janusz Kindler–Somlyódy László–Hilary Sunman: A biztonságos vízviszonyok megteremtése Közép- és Kelet-Európában: regionális jövőkép és akcióterv
aszályvédelem, az igény-gazdálkodás, a nem-pontszerű szennyezések szabályozás, a települési lefolyás szabályozása, a meglévő berendezések felújítása, az intézményi rendszer átalakítása és megerősítése. Ezek a nagy pénzügyi igények azt is szükségessé teszik, hogy a vonatkozó programokat és projekteket igen gondosan tervezzék meg. Elsődlegességet azoknak a beavatkozásoknak és beruházásoknak kell biztosítani, amelyeknek legnagyobb a nettó haszna. Ez azt is jelenti, hogy az országoknak olyan beavatkozási terveket kell készíteniük, amelyek valóban tükrözik az átmenet során jelentkező igényeiket és az átmeneti időszak hosszát is. Ezeket a terveket fel kell használni az EU-val való tárgyalásokon is. Egyértelmű igény van az újszerű finanszírozási megoldásokra is. Az állami (közösségi) és a magánszektor partnerkapcsolata javíthatja a pénzügyi eszközök áramlását a vízügyi ágazat irányába, de ehhez erős szabályozó és intézményi rendszerekre van szükség. Azt javasolják, hogy azonnal mérjék fel a pénzügyi igényeket és a készletek és igények közötti hézagokat, valamint azokat a beruházásokat, amelyek a legnagyobb hasznot biztosítják. Erre az egyértelmű beavatkozási és beruházási tervek elkészítéséhez van szükség. 6. AZ ELŐRELÉPÉS ÚTJA Demonstrációs céllal már most azonnal el lehet végezni bizonyos számú sürgős stratégiai beavatkozást a CEE országokban, felhasználva a regionális CEETAC szervezet segítségét. A GWP CEETAC első beavatkozási lépései A GWP CEETAC szervezete, a régió más közreműködőivel együtt, az alábbi első lépésként végrehajtandó stratégiai beavatkozásokat jelölte meg: • Ország-szintű Vízügyi Klubok létrehozása az alábbiak érdekében: (1) Ágazatközi párbeszéd elősegítése a vízügyi kérdésekben; (2) az Integrált Vízgazdálkodási Módszerek (IWRM) bevezetésének elősegítése; (3) fórumot biztosítani a szakembereknek ahhoz, hogy a megfelelő politikai akaratot létrehozzák a döntéshozók körében; (4) állandó nem-politikai platform létrehozása olyan párbeszédek lefolytatásához, ami a „Jövőképtől a Beavatkozásig" típusú konzultációt biztosítja; • Folyóvölgyi Szervezetek (RBO) létrehozása és erősítése a Nemzetközi Folyóvölgyi Szervezet (INBO) regionális RBO hálózatának megerősítése érdekében. E téren az első erőfeszítéseket RBO mintaterületeken szerezhető tapasztalatokra kell fordítani és e tapasztalatok megosztására CEE országokon belül; • Az ökoszisztéma értékelés „eszköztárának" kifejlesztése és a vízminőség szabályozás ismeret-hálózatának megteremtése; 25
