A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Pulai Judit–Egyed Julianna–dr. Kárpáti Árpád: Regionális szennyíztisztító rendszerek működése – hatékonysága
BEVEZETÉS Az EU normatívák ugyan megkövetelik a 2000 lakosnál nagyobb települések csatornázását és szennyvizeinek tisztítását, azonban a tisztítási igényt a tisztító lakos egyenértékben (LE) kifejezett biológiai terhelése alapján írják elö. 5000 LE terhelésig a német szabályozásnál például nem írják elö a nitrifikációt-denitrifikációt és többletfoszfor eltávolítást sem. Ugyanitt a nitrifikációt nagyobb üzemméret esetén sem kérik számon, ha a vízhőmérséklet nem éri el a 12 °C értéket (Kirchner és társai, 1996). Ezzel szemben a hazai előírások a III. kategória kivételével mindegyik osztályban megkövetelik az ilyen üzemméret alatti falusi, vagy kistérségi telepektől is a hatékony ammónia oxidációt. Ez a hideg szennyvizeknél gyakorlatilag lehetetlen (Lakicsné és társai, 1997; Dulovics és társai, 1999). Komoly feladatot jelent majd az új szabályozásnak a különösen védett hazai területek jelenleginél pontosabb behatárolása. A foszfor eltávolítási igény tekintetében az EU normák egyértelműen 20000 LE feletti teljesítményű tisztítókkal szemben támasztanak fokozott igényeket. Nálunk sürgősen pontosítani kell a hazai igények ilyen értelmű besorolását, hiszen a tisztítók jelenlegi gyakorlat szerinti, alig behatárolható névleges kapacitása nem lehet a megkülönböztetés vagy a besorolás alapja. A VIZSGÁLT TECHNOLÓGIÁK JELLEMZÉSE A vizsgált kistérségi, vagy egyetlen helységet kiszolgáló telepek tisztítási technológiájukat illetően három eltérő típust képviseltek (1. ábra ) Bezenye, Kunsziget és Tét telepei azonos technológiával üzemelnek. Ezeknek az egy iszapkörös rendszereknek mindegyike teljesen átkevert, ciklikus levegőztetésű medencéből és szeparált utóülepítőből épült ki (Szakács, 1997). Az ilyen kialakítás a foszfor teljes biológiai eltávolítását eleve lehetetlenné teszi. A denitrifikáció hatékonysága náluk a levegőztetés szabályozásának, vagy vezérlésének a függvénye. Écs és Jánossomorja telepeinél kétlépcsős, két iszapkörös tisztítást valósítottak meg (Pulai és Kárpáti, 1998). Ezek a nitrifikációt várhatóan nagy biztonsággal teljesítik, problémát jelenthet azonban esetükben a tápanyag-hiányos denitrifikáció, valamint a biológiai többletfoszfor eltávolítás beépítése. Az utóbbira a vizsgált üzemekben nem is került sor, ellenben vegyszeres foszfor kicsapatás történik. 274.
