A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Molnár Ferencné–dr. Tarján Tibor: Az ivóvízminőség-javító program aktuális kérdései az EU csatlakozás tükrében
3.1.2.2 A megvalósítás határideje Az EK irányelv I. sz. mellékletének „A" és „B" részében szereplő paraméterek (arzén, nitrit, nitrát, ammónium) határértékeinek megfelelő ivóvfz szolgáltatást a jelenlegi tárgyalásoknak megfelelően legkésőbb 2009ig kell elérni. Magyarország hidrogeológiai helyzetéből adódik, hogy a települések vízellátásának több mint 90 %-a felszínalatti vízkészletből történik. A felszínalatti vízkészletek gyakran olyan rétegekből származnak, amelyek vas és mangán tartalma magas. Ezek a paraméterek nem jelentenek közvetlenül veszélyt az egészségre, de komoly esztétikai és gazdasági problémát okoznak. Ezeknek a paramétereknek a határértékre való csökkentését is el kell érni 2015-ig. A megvalósítás várható költsége folyó áron 56 milliárd Ft. A beavatkozást igénylő települések száma eléri a 773at, és az érintett lakosok száma 1 820 ezer. 3.1.2.3 Intézményfejlesztés Az EK a tagországok részére folyamatos adatszolgáltatást írt elő, ezért a program keretén belül létre kell hozni az ivóvízminőségi adatokat magába foglaló mérési és jelentési rendszert. Az uniós beszámolási kötelezettségeknek és az azt lehetővé tevő adatbázis működtetésének a jelenlegi intézményhálózat (ÁNTSZ) csak komoly fejlesztések révén képes eleget tenni, aminek várható költségigénye eléri a 2 milliárd Ft-ot. Az intézményi fejlesztési igényeket, a működési rend meghatározását jogszabályban kell rögzíteni. Az irányelv paramétereinek bevezetését követően szükséges lesz az ÁNTSZ-ek laboratóriumainak eszközfejlesztésére, mivel az eddig nem mért, de az irányelv alapján kötelezően mérendő paraméterek esetében nem rendelkeznek megfelelő műszerezettséggel. Ennek beruházási igénye mintegy 3 milliárd Ft. 3.1.2.4 Üzemeltető szervezet- és eszközfejlesztés Magyarországon jelenleg szervezetileg rendkívül széttagoltan működő víziközmű szolgáltató szervezetek vannak (több mint 350), melyek fejlesztése elengedhetetlen az EK irányelvnek megfelelő szolgáltatáshoz. A fejlődés fö iránya csak az integráció lehet. Az üzemeltetői szervezeteknél a vízminőség ellenőrzést szigorítani kell, mivel az egyre szaporodó vízkezelő berendezések megfelelő üzemvitele egyre pontosabb eredményt adó vízanalitikai módszereket igényel. A fejlesztés becsült költsége 5,6 milliárd Ft. 264.
