A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Molnár Ferencné–dr. Tarján Tibor: Az ivóvízminőség-javító program aktuális kérdései az EU csatlakozás tükrében
irányelvben foglalt határidők hazánkra nézve is kötelezőek. A szigorúan betartandó ivóvízminőségi paraméterek hazai bevezetésének érdekében további műszaki fejlesztésekre van szükség. Azon feladatok végrehajtására, amelyeket az Európai Közösség záros határidőhöz kötötten előírt, és amelyek megoldása az emberi egészség szempontjából sem tűr halasztást, ivóvízminőség-javító programot kell indítani. Ennek alapja az 1999-ben elvégzett részletes hatáselemzés (8.,9.) kell legyen, melyben felülvizsgálatra és pontosításra kerültek a korábbi felmérések eredményei és a korábban körvonalazódott feladatok. Amint már említettük, a lakosság ivóvízzel történő ellátása mennyiségileg megoldott, és ez megfelel a fejlett nyugat-európai országok átlagainak, azonban a szolgáltatott ivóvíz közel 50 %-ának minősége néhány paraméter esetében elmarad a hazai és európai szabványokban előírt határértékektől. A már idézett EK irányelv az EU tagállamai részére kötelezően előírta, hogy az I. sz. mellékletben szereplő „A" és B" rész paramétereit kötelesek bevezetni a hatálybalépést követő 5 éven belül. A tagállamok kivételes körülmények között, földrajzilag meghatározott területen élő népességre vonatkozóan speciális igénnyel fordulhatnak a Bizottsághoz hosszabb határidőt kérve. A meghosszabbított időszak nem lehet több 3 évnél, letelte előtt felülvizsgálatot kell végezni és azt a Bizottságnak megküldeni, amely a felülvizsgálat alapján második, legfeljebb 3 éves végrehajtási időszakot engedélyezhet. Az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások során a jelenlegi tárgyalási pozíciónk fenntartása mellett nincs jogi lehetőség arra, hogy a kérdéses irányelvekben biztosított felkészülési időket Magyarország csatlakozásának dátumától számítsuk. Az egyes irányelvekben biztosított átmeneti időszakoknak az eredetitől eltérő dátumtól történő számítása átmeneti mentességi kérelemnek minősül. Az ivóvíz irányelv kapcsán azonban - tekintettel az abban foglalt jelentős felkészülési időre - ilyen átmeneti igényt Magyarország nem jelentett be. Ebből következik, hogy az ivóvíz irányelv kapcsán az összes implementációs határidőre az abban foglaltak az irányadók. A fentiek szerint az irányelv által meghatározott minőségi paramétereknek („A" és „B" rész - ezek gyakorlatilag a mikrobiológiai jellemzők és a mérgező anyagok) való megfelelés határideje 2003. december 25., az első átmeneti meghosszabbítási időszak vége 2006. december 25., a második meghosszabbítási időszak vége 2009. december 25. 3.1 AZ EK IRÁNYELV BEVEZETÉSÉBŐL ADÓDÓ FELADATOK 3.1.1 Jogharmonizáció 262.
