A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Gayer József–Meike van Ginneken–Janusz Kindler–Somlyódy László–Hilary Sunman: A biztonságos vízviszonyok megteremtése Közép- és Kelet-Európában: regionális jövőkép és akcióterv

szabályozási és adminisztratív kereteket és ki kell kényszerítenillk a végrehajtást. Ugyanakkor fontos, hogy a vízügyi vezetők alkotó módon intézkedjenek a vízkészletekkel való gazdálkodásról és kerüljék el a túl sok szabályozó alkalmazását. A politikai akarat mozgósításához is beavatkozásra van szükség, hogy ennek segítségével jobbá tegyék a vízkészletekkel való gazdálkodást. Ez a régió elsődleges célkitűzése. B) Megfelelni az Európai Unió direktíváinak A CEE országok egyik legfontosabb célkitűzése belépni az Európai Unióba. Az EU keretek jelentős hatással vannak a vízgazdálkodásra, de ugyanakkor nagyon sokat követelnek. Bizonyos direktívák nem felelnek meg a helyi viszonyoknak és az azoknak való megfelelés költségei gyakran nagyon magasak. A CEE országok számára a kulcsfontosságú azonnali teendő egy regionális Vízügyi Klub létrehozása az EU szabályainak megfelelő vízügyi gazdálkodás-politika kialakítása érdekében, valamint azért, hogy megosszák ismereteiket és tapasztalataikat - kelet-kelet párbeszéd formájában. Az egész régióban be kell vezetni a vízminőség szabályozási tervezés és gazdálkodás vízgyűjtő orientált legkisebb költségű módszereit. Ennek központi szerep jut a következő EU Keretirányelvben és igen fontos, hogy a CEE országok kölcsönös támogatást nyújtsanak ahhoz, hogy létrehozzák a folyóvízgyűjtő- gazdálkodási szervezeteket és annak működéséhez hatáskört, és költségkeretet biztosítsanak A Keret irányelv végrehajtásához szükséges kapacitást információ megosztással, például vízgyűjtő mintaterületek létrehozásával lehet biztosítani. C) Ismeretek szerzése a beavatkozásokhoz Az ismeretszerzés a kutatásra és fejlesztésre, valamint az információ és az adatok összegyűjtésére vonatkozik a vízgazdálkodás terén. A CEE országok szakembereit jól ismerik kiemelkedő elméleti tudásukról, de vannak hiányosságok e tudásnak gyakorlati alkalmazása terén. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának biztosításához a K&F módszerek kreativitását kell növelni, mintaterületi programok és demonstrációs projektek segítségével, amelyek megkönnyíthetik a végrehajtást és a technológia átadást. A technológiai kutatás-fejlesztés irányainak kialakítására is szükség van, annak érdekében, hogy a régión belül ugrásszerűen lehessen kielégíteni az igényeket, ahelyett, hogy a többi EU országnak való megfeleléssel törődnének. A mérési-megfigyelési (monitoring) munka igen fontos eszköz a vízgazdálkodásban és a már elvégzett beavatkozások hatásainak értékelésében. 22