A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - dr. Kárpáti Árpád–dr. Kiss Jenő–Balaskó László: Nitrogéneltávolítás növelése kis KOI/TKN arányú szennyvíz tisztításánál
nagyobb mennyiségű sav keletkezését eredményezte. Az utóbbi a víz gyakoribb lesavanyodásával, s abban a nitrifikáció gyakoribb befékeződésével járt. 1.2 NITRIFIKÁCIÓ AZ ÜZEMELTETÉSNÉL A rendszer két iszapkörössé történt átalakításával ugyan valamelyest javult az ammónium eltávolítása, de még mindig messze elmaradt a 10 mg/l-es határértéktől. A teljes nitrifikáció hiány ának oka tisztázatlan maradt. A nitrifikáció a biológiai lépcsőben ugyan igen hatékony volt, hiszen a flotált víz átlagos ammónium koncentrációját mintegy 90%-al csökkentette, de folyamatosan 20-30 mg/l ammónium maradt a tisztított vízben. A pH szabályozása és folyamatos ellenőrzése hiányában ebben az időszakban a levegőztető medencék vize gyakran túlzottan lesavanyodott. Emiatt lelassult az ammónia nitritté, majd annak nitráttá történő oxidációja is. A tisztított elfolyó vízben a nitrit koncentrációja esetenként elérte a 150 mg/l-t (Bertalan és társai, 1998). A tisztított elfolyó víz határérték feletti KOI szennyezettségét kisebb részben az iszap endogén bomlása során keletkező, biológiailag tovább már igen nehezen hasznosítható anyagok okozták, melyek kolloid oldat és finom lebegő kolloid részecskék formájában maradtak a folyadékfázisban. Nagyobb részben azonban bizonyítottan az utóülepítőben lejátszódó denitrifikáció okozta lebegő iszap képződés és kihordás volt a határérték feletti KOI oka. A korábbi módosítások után a tisztító többféle üzemmódban sem bizonyult alkalmasnak az előírt ammónium határérték biztosítására. Egyidejűleg a tisztított elfolyó víznek igen nagy volt a nitrát koncentrációja is. Az utóbbi a környezetterhelési díj bevezetése esetén komoly anyagi terhet jelenthetett volna az üzemnek. A hatékony fizikai-kémiai előtisztítás egyidejűleg a foszfor első lépcsőben történő teljes eltávolításával is járt, amit a biológiánál megfelelő foszforadagolással kellett kompenzálni. Ez esetenként igen hiányosan történt (Bertalan és társai, 1997), s a rendszerben rendszeresen foszforhiány jelentkezett. Ezeknek a tényezőknek az egyidejű zavaró hatása eredményeként a tisztítással nem sikerült a befogadó igényeinek megfelelő hatékonyságot biztosítani. 1.3. SAVTERMELÉS ÉS SEMLEGESÍTÉS A megfelelő pH tartása a vizes fázisban elsődleges fontosságú a nitrifikálók szaporodási sebességének (nitrifikáció sebessége) fenntartásához. A pH csökkenésével az ammónium biológiai oxidációjának 207.
