A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Sipos Tamás: A szennyvízátemelők szagemissziója Nyíregyházán
hőmérsékletre emelése igen energiaigényes, és költséges eljárás, ami korlátozza felhasználását. A módszer szerint két - legalább 200-400 0 C -ra, esetenként akár 650 °C -ra - felfűtött katalizátor lemez között átvezetve a megsemmisítendő gáz elég. A katalizátor lemezek kimerülését követően a képződő bűzös gázok akadálytalanul jutnak ki a légtérbe. A meglévő Csaló közi átemelőben elhelyezett berendezés esetleges üzembe helyezésén túl, inkább csak elméleti megoldás lehet. Vegyszeres abszorpciós kémiai légmosó berendezés (gázmosás): Jól bevált az ODOREX bűztelenítő berendezés, mely kémiai reakcióval semlegesíti, hatástalanítja a szagkibocsátó térből elszívott bűzös gázáramokat Lúgos mosószer alkalmazásával az ODOREX 1000 berendezés üzemeltetés nem túl drága. Minden helyi beavatkozásnál különös tekintettel kell lenni az elszíváselvezetés aerodinamikai méretezésére és a ventillátor megfelelő kiválasztására. Ajánlatos a rendszert kicsit túlméretezni, a veszteség növekedése esetén is megfelelően működjék. A szennyvízátemelő légterében a szennyvízszint változás mintegy dugóként mozgatja maga előtt a bűzös levegőt, hiszen a H 2S nehezebb a levegőnél, így közvetlenül a vízszint fölött helyezkedik el. Rendszerszemléletű kezelés: A beavatkozás másik módja, a kapcsolódó átemelőkben rendszerszemléletű kezelés, limitált nitrátadagolás, mely során pótlólagos oxigénforrás szennyvízbe juttatásával előzhető meg a szaghatás kialakulása. A rendszer valamely végpontján megkezdve az adagolást az adagolóhelyek gondos kiválasztásával úgy, hogy a kezelt szakasz nagy biztonsággal különböző üzemállapotokban viszonylag korlátozott nitrátadagokkal kezelhető legyen. A nitrátadagolás diszponabilis oxigént jelent a szennyvízben lévő mikroorganizmusok számára, ami könnyen lehasítható és ezáltal magas energiaszint nyerhető. Helyes nitrátadagolás esetén dinamikus egyensúly áll be, amikor a nitrátbontó baktériumok csak annyi N0 3-hoz jutnak, amennyi testük felépítéséhez és fenntartásához éppen szükséges, így jelentős többlet miatt robbanásszerű szaporodásuk nem indul meg. A nitrátfogyasztó baktériumok túlszaporodása nem kívánatos, mert a szagtalanítási hatásfok csökkenésével , esetleg megszűnésével jár. A nitrát oxigénje mint másodlagos oxigénforrás csupán komparatív előnyt jelent az energiához jutásban és ezért csak preferált reakció az egyéb vegyületek bontásához, nem zárható ki más pl. szulfát, foszfát bomlás sem. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a nitrát oxigénjét hasznosító folyamatok - megfelelő rendszerű adagolás és kontroll esetén - uralkodóvá válnak a lefolyó szennyvízben és a biohártyában élő 991
