A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

7. INFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - dr. Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszere

A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELBÍRÁLÁSÁNAK ÉS RENDSZERÉNEK VÉLEMÉNYEZÉSE KARDOS SÁNDOR Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Az alap probléma: A tanulmány elkészítésének korai fázisában a versenysemlegesség nem alakul ki csak ritkán és korlátozottan. Okai: A műszakilag különböző megoldások kidolgozása jelentős munkát igényel, ez pénzbe kerül valakinek. Az önkormányzat nem képes ezt a sokszínűséget finanszírozni. A pályázóktól nem várható el előfinanszírozás akkor amikor ez egy tenderkiíráshoz képest még sehol nem tart, ami jelentősen növeli a kockázatvállalását abban a tekintetben, hogy ebből ténylegesen egy működő projekt legyen. Míg egy tenderkiírásnál biztos lesz megbízott, győztes és ennek anyagi következményei is lehetnek addig itt maximum megköszönik a részvételt, esetleg anélkül, hogy bárki nyerne. Az ajánlatkérés a fenti korlátok miatt korlátozott (irányított). A területet jól ismerő hozza a legtöbbször a műszaki alternatívák tervezőit, szám szerint a legtöbbször kettőt. A jobbik esetben ez két jó alternatíva, de itt már az irányított végeredmény valószínűsíthető. A költségszintek az előbbiekből következően ritkán közelítenek az optimumhoz, illetve esetenként a tényleges optimummal ellentétesek. A szakmai bizottságok nem alkalmasak a fenti problémák kiküszöbölésére. A legtöbb amit tehetnek a vita, esetleg a nem kellően megalapozottság kimondása. A legtöbb esetben ez nem lehetséges. A bizottságok szakértőket alkalmazhatnának ha lenne erre fedezet. E híján viszont csak szívességi alapon kérhetőek tanácsok. A kitörés egyik lehetséges helye az elvi vízjogi engedély kiadásának szigorítása. Itt az engedély kiadásának lehet feltétele bizonyos változatok vizsgálata, a koncepcióban szereplő műszaki alternatíva kötelező