A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Szászné Tóth Ildikó†–Fehér János–Gáspár Judit–Ombódi István–Tóth Erika–Nagy Ferenc: Regionális vízgazdálkodási terve a Hernád magyarországi vízgyűjtőjére

• Szikszó és a kapcsolódó települések részére az ÉRV-rendszer /Bőcs-sajóládi vízbázis/ felől jó minőségű víz átvétele és a vízkeverés hálózaton kívüli megoldása; • A térségi rendszerek régiós kapcsolatát fejleszteni kell (Hidasnémeti, Tornyosnémeti- Gönc, Göncruszka, Vilmány, Vizsoly, Korlát, Novajidrány); • Térségi rendszerbe kell kapcsolni a Vadász-patak völgyében lévő települések vízellátó-rendszerét, a Hegymeg - Lak - Tomor - Kupa - Monaj - Selyeb községi vízadórendszerek bevonásával; (2. ábra) • Meg kell oldani Miskolc és a térség ivóvízellátását biztosító kavicsterasz védelmét; • A vízjogi engedélyekben megkötéseket kell tenni a vízkészletgazdálkodás szabályainak betartására, megjelölve a büntető szankciókat; • Az ivóvízbázisok védelmére a védőidomokat ki kell jelölni; [5] • Tisztázni kell a teherviselés kérdéseit, a prioritási szempontokat és a tulajdonviszonyok rendezésének megoldásait. A fenti megoldások megvalósításának előnye az, hogy a vízgyűjtőterületen megszűnik a nitráttal szennyezett vizek ivóvízellátásra való felhasználásának kényszere, védelmet kapnak a vízgyűjtőterület felszín alatti vízbázisai, és rendezésre kerülnének a beruházások fedezésének teherviselési kérdései. 3.2. A VÍZGYŰJTŐ SZENNYVÍZTISZliTÁSI PROBLÉMÁI A monitoring állomások adatai alapján elmondható, hogy a Hernád vízminőségét a magyarországi szakaszon az „importált" (határszelvényen át érkező) szennyezés határozza meg. Jól mutatják ezt a tornyosnémeti és a gesztelyi szelvények idősora és statisztikai jellemzői is. Az utóbbi években a szennyezés mértéke csökkent, kiegyenlítettebb lett. A határszelvény alatt rendszeresen javuló koncentráció-értékek jellemzők. A Kassai Vasmű ipari szennyvizei és Kassa és Eperjes város kommunális szennyvize erősen befolyásolja a magyar szakasz vízminőségi helyzetét, ahol csak az öntisztulási folyamatok eredményeképpen javul a vízminőség. A települési folyékony hulladék 94,5 %-a a területen marad. A felhagyott, illetve az illegális hulladéklerakó helyek rekultiválása, felszámolása nem történt meg. MEGOLDÁSI JAVASLATOK • A Kassai Szennyvíztisztító-telepen ki kell építeni a biológiai tisztítási fokozatot. Alternatív megoldás egy vízminőségi tározó építése a határ közelében, mely alkalmas az érkező víz tisztítására; 1154