A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Ombódi István–Tóth Erika: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a Sajó–Bódva vízgyűjtőjén

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS A SAJÓ-BÓDVA VÍZGYŰJTŐJÉN Ombódi István - Tóth Erika Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság A magyar vízgazdálkodás több évszázados tapasztalatai azt igazolják, hogy a vizekkel kapcsolatos társadalmi és gazdasági igények és elvárások megalapozott teljesítése nem képzelhető el hosszabb távra szóló, egész vízgyűjtőket, térségeket átfogó tervek nélkül. Az elmúlt fél évszázad alatt az átfogó vízgazdálkodási tervezés - vagy ahogyan nevezték: kerettervezés - terén számos tapasztalat és ma is érvényes szakmai alapelv született. Az 1954-ben, majd 1965-ben és legutóbb 1984-ben készült keretterv. A kerettervek az akkori gazdasági tervezés részét képezték. Ennek megfelelően az átfogó tervezés mindig a vízgazdálkodás egyik fontos feladata volt. Az 1990-es évek elején bekövetkezett társadalmi átalakulás, a tulajdonviszonyok átalakulása, a piacgazdaság kiszélesedése, az érdekviszonyok megváltozása szükségessé tette a kerettervben megfogalmazott elképzelések és fejlesztések átértékelését. A Magyar Köztársaság kormánya által 1994-ben jóváhagyott „Magyarország vízügyi politikájáról" című dokumentum a vízügyi szervezet feladatává tette az újfajta, az Európai Unió szabályozási rendjéhez is igazodó vízgyűjtőgazdálkodási tervek kidolgozását. 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés előzményei 1994-ben a KHVM és az OVF irányításával megkezdett előkészítő munkák során a hazai tervezési tapasztalatok mellett az európai tervezési gyakorlat is feltárásra került. Ez alapján került kidolgozásra a regionális vízgazdálkodási tervezés módszertani tanulmánya és tervezési irányelve. 1107