A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Pekár György–Szabó László: Települési szennyvízelvezetési feladatok Észak-Magyarországon

• Üzembe helyezésre került a bátori kisregionális szennyvízelvezető rendszer, mely Bátor, Szűcs, Hevesaranyos, Egerbocs községeinek szennyvizeit gyűjti össze és vezeti a Bátor alatti megépült szennyvíztelepre. • Átadásra került a gyöngyöspatai szennyvízhálózat, valamint a községi szennyvíztisztító mű 200 m^/nap kapacitással. • Horton átadásra került a 400 m-^/nap kapacitású biológiai tisztító mű csatornahálózat kiépítése jelenleg is folyik. • Üzembe helyezésre került a recski regionális rendszer, mely biztosítja Recsk, Párád és Mátraderecske községek szennyvizeinek elvezetését és tisztítását. A telep 1300 m^/nap kapacitással épült ki Recsk község alatt. • Verpeléten átadásra került az 500 m^/nap kapacitású szennyvíztisztító telep, a csatornahálózat kiépítése 1998 évben befejeződött. • Átadásra került Visontán a 750 m^/nap kapacitású szennyvíztisztító telep, mely Visontán kívül fogadja Abasár szennyvizeit is. A csatorna-hálózat kiépítése folyamatosan halad. • Elkészült a Gyöngyösoroszi szennyvízcsatorna hálózat teljes körűen. A keletkező szennyvizek a Gyöngyös városi szennyvíztisztító telepre kerülnek átvezetésre. • Nagyrédén befejeződött a csatornahálózat kiépítése, a községben keletkező szennyvizek nyomott rendszerben kerülnek a Gyöngyös városi szennyvíztisztító telepre, ahol kezelésük biztosított. 5. TERVEZETT BERUHÁZÁSOK: A szennyvízelvezetés területén országos szinten a szükséges elvégzendő feladatokat a Kormány 2207/1996. (VII.24.) sz. határozata jelölte ki. A feladatok pontosítása a "Magyarország Szennyvízelvezetési Keretterve" című anyagban történt meg, illetve ez alapján készültek el a megyei szennyvízelvezetési koncepció tervek, amelyek távlati (2010) és nagytávlati idősíkon dolgozták fel a szükséges szennyvízelvezetési, tisztítási fejlesztéseket. Kiemelésre érdemes, hogy a Kerettervek: - A kiemelt vízgazdálkodási jelentőségű területeken, valamint a városokban és idegenforgalmi jelentőségű településeken 75-80 %-os csatornakiépítettséget és ehhez illeszkedően 90 %-os rákötési arányt, - míg a többi településen 60 %-os csatornahálózat kiépítettséget és 70 %-os lakossági ellátási arányt irányoznak elő. - nagytávlati idősíkon az 1-3 prioritású településeknél 90-97 %-os 948