A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Koch György–Szalay Miklós–dr. Varga István: Felső-Bácska vízgyűjtő-gazdálkodásának tervezése
8.3 A KONZULTÁCIÓKRÓL A terv készítésének egyik alapvető céljaként fogalmazódott meg az, hogy a vízgazdálkodásban érdekeltek közötti közmegegyezéssel közép- és hosszú távon megalapozható legyen az érintett térség vízgazdálkodási stratégiája. A tervezés során az ország és a térség természeti, gazdasági, társadalmi viszonyai meghatározó feltételeket jelentettek, ugyanakkor a lehetséges mértékű közmegegyezésre való törekvés tekintetében az Európai Unió várható irányelveit is szükséges volt figyelembe venni. A közmegegyezést a konzultációs tervek széleskörű szakmai és társadalmi megvitatásával kívántuk elérni. A társadalmi viták előkészítéseként újságcikkek jelentek meg a tervről, közölve viták helyszíneit és időpontjait. A lakosságot 28 000 példányban megjelenő ingyenes hirdetési újságban kértük fel a vitákon való részvételre és tájékoztattuk arról is, hogy a Konzultációs terv minden önkormányzatnál teljes teijedelemben betekintésre, tanulmányozásra rendelkezésre áll. Az érdekelt szervezetek, csoportok külön meghívást kaptak. A valós közmegegyezés kimunkálását minden esetben nehezítette, ill. lehetetlenné tette az a tény, hogy a jelenlévők az elvárásaikat meg tudták ugyan fogalmazni, és általában elvárták igényeik maximális kielégítését, de az igényeik összehangolt kielégítéséhez szükséges eszközrendszernek nem voltak a birtokában, arról érdemben nyilatkozni nem tudtak. Stratégiát megalapozó közmegegyezés pedig csak felelősség vállaláson alapuló érdekegyeztetés esetében jöhet létre! Többek között ennek jelenlegi hiánya sem teszi lehetővé a lehetőségtervek akcióterv szintű kiteljesedését. A társadalmi konzultációkon tudatosult az az ellentmondásos helyzet, hogy egyes intézmények - érdekeik, szempontjaik hatékonyabb érvényesítése érdekében - kizárólag hatósági szerepkörükben kívántak részt venni elsősorban a szakmai egyeztetéseken. Ugyanakkor a közmegegyezést célzó társadalmi konzultációkon vízgyűjtő-, ill. vízhasználóként való megjelenésük is alapvetően indokolt lett volna. Ennek jövőbeni érvényesítése szükségessé teszi ezen intézményeknek a többi érdekelttel azonos pozícióban történő részvételét az érdekegyeztetéseken is. 8.4 AZ EURÓPAI UNIÓ IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRŐL A tervezési munka során - a tervezési irányelveknek megfelelően - mind a Megbízó, mind pedig a Tervező törekedett arra, hogy feltárja és bemutassa mindazokat a szempontokat és követelményeket, amelyekkel a tervezési terület vízgazdálkodásában számolni kell az Európai Uniós csatlakozás 1100
