A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Illés Lajos–dr. Kertai István: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei és tapasztalatai a Közép-Nyírségben (a Lónyay-Főcsatorna vízgyűjtőjén)

• A vízgyűjtő-gazdálkodás jelenlegi fóbb problémái. A fejlesztési célkitűzések, fejlesztési lehetőségek tekintetében: • A vízgyűjtő-gazdálkodás fejlesztésének főbb célkitűzései, • A vízgyűjtő-gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei. Az egyes fejezetekben elvégeztük a fejlesztési javaslatok költségbecslését. Megfelelő alapadatok és információk hiánya miatt nem végeztünk költségelemzést, az üzemi belvízelvezető csatornahálózat, a vízbázis védelmi program védelmi intézkedései tekintetében. Nem tekintettük feladatunknak a települési hulladék elhelyezés, a természetvédelmi célú vízvisszatartás, valamint az elszennyeződött területek kármentesítésének költségbecslését. Úgy ítéltük meg, hogy ez nem feladata a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek. 5. TERVEZÉSI TAPASZTALATOK, JAVASLATOK A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés fontossága nehezen becsülhető túl. A vízgazdálkodási beavatkozások hosszú idő alatt valósulnak meg, szerepük egy-egy térségben meghatározó a területfejlesztés lehetőségeinek és az életminőség alakulásának szempontjából. Hosszú időtávra szóló elképzelések nélkül nem tervezhető tudatosan a közeljövő sem. Ha egy térség nem rendelkezik konkrét fejlesztési elképzelésekkel, nem számíthat tőkebeáramlásra, nem pályázhat sikeresen terűlet kiegyenlítő alapokra. A vízgazdálkodás komoly hagyományokkal rendelkezik a távlati tervezés területén. A mai vízügy szakemberek kötelessége megtalálni azokat az új módszereket, amelyeket a mai társadalmi gazdasági viszonyok között a vízgyűjtő-fejlesztés tervezésében sikeresen lehet alkalmazni. A Közép-Nyírségre készített fejlesztési tanulmány munkálatai során sok konkrét tapasztalatot szereztünk. A teljesség igénye nélkül ezek az alábbiak: • A tervezési irányelv tervezet jó alapot nyújtott a munkához. A tapasztalatok összegzésével a módszertan tovább pontosítható, figyelembe lehet venni az időközben kismértékben átdolgozott EU keretegyezményt. Ennek során nem szabad az európai gyakorlatot csak másolni, tekintettel kell lenni sajátosságainkra, és nem lebecsülendő szakmai eredményeinkre a távlati tervezés területén. 1085