A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Pekár György–Szabó László: Települési szennyvízelvezetési feladatok Észak-Magyarországon

3. VISSZATEKINTÉS A CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FEJLŐDÉSÉRE, A JELENLEGI HELYZET ISMERTETÉSE. 3.1. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE A szennyvízcsatornázás és tisztítás fejlődésének nyomon követését az 1900-tól kezdjük. Miskolcon a csatornamű 1909-1913 között épült elválasztó rendszerrel, biológiai szennyvíztisztítóval. A két világháború között épült csatornamű Sátoraljaújhelyen is, ahol tulajdonképpen a csapadékvíz csatornákba vezették a jól-rosszul megtisztított házi szennyvizeket. Az 1950-es évek ipari és településfejlesztési beruházásai révén kezdődtek meg a településicsatornázási fejlesztések. 1961-ben a megyében 102,9 km hosszú zárt csatornahálózat üzemelt, amelyhez 3124 db lakás, illetve intézmény csatlakozott. Csatornázás csak a városokat (Miskolcot, Kazincbarcikát és Ózdot) érintette, a többi település csatornázatlan volt. 1970-ben Miskolcon már 146,8 km hosszúságú hálózat épült ki (ez 104.414 fő csatorna ellátottságát jelentette). Azonban a város szennyvíztisztító művel nem rendelkezett. A tisztító mű 4 ütemben létesült, 1970-es évek végén a 210 em^/napos élőmechanikai fokozat, majd a 140 em

3/napos mechanikai fokozat. 1994-ben került átadásra a 70 em

3/napos biológiai tisztító egység. Az üzemelő iszapszárító mű kapacitása 3000 kg/óra. A városi csatornahálózat kiépítettség foka 89 %. Tiszaújvárosba kezdetben az összegyűjtött szennyvizet a Tiszai Vegyi Kombinát szennyvíztisztító müvek kezelték. A városi 6 000 m

3/d-s biológiai tisztítómű 1978- 1979 között valósult meg. A müvet 1994-ben intenzifikálták, a települési csatornahálózat folyamatosan bővült, közel 90 %-os ellátottsági szintre. Ózdon a szennyvíztisztító mű építése 1 1.850 m

3 /d-s végkiépítési kapacitással 1963-1975 között több ütemben valósult meg. Az 1980-s években a városban 21,7 km-ben hosszúságú csatornahálózat üzemelt, 1997-ben elérte a 60 km-t. Sárospatakon sem csatornahálózat, sem szennyvíztisztító mű nem volt. A város csatornahálózat építése 1971-1975 között kezdődött el, 400 m

3/d kapacitású szennyvíztelep létesítése mellett. A müvet 1993 -1994 között 3500 m3/napos kapacitásra bővítették. A települési csatornázottság kiépítettség foka az elmúlt években megvalósított beruházások eredményeként jelentősen javult. 941