A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kiss Edit–Pálhidy Csaba: A Nagykunsági főcsatorna, mint a Hortobágy-Berettyó árapasztója

-Területünkön felkészültünk a belvizek bevezetésére az öntözőcsatornákba, halastavakba, ideiglenes tározókba. -Előtérbe került az NKFCS - mint árvízi vízátvezető (megkerülő) útvonal. Az NKFCS. üzemeltetési szabályzata alapján a főcsatorna - mivel töltéseinek kiépítettségi szintje megfelelő - alkalmassá tehető árvíz átvezetésre a Hortobágy-Berettyóból a Hármas-Körösbe. Zárt Mezőtúri Árvízkapu esetén gravitációsan, így csökkenthető a HB vízszintje. (Lásd: az 1. sz. ábrát) 2.2 ÁRVÍZ ÁTVEZETÉS Az átvezetést egyedi előkészítés előzte meg, melynek során meghatározásra kerültek: 2.2.1 A műszaki hidraulikai feltételek és az átvezetés üzemrendje: Vízátvezetés csak akkor jön létre, ha a HK vízszint ("39" műtárgynál) alacsonyabb, mint a HB vízszint ("25" műtárgynál). Amennyiben ez nem teljesül az NKFCS medertározó térfogata használható a belvízterhelés csökkentése céljából. 2.2.2 Személyi feltételek Üzemeltetői, vészőri és segédőri létszám felállítása (MÖSZE, TV RT ...) 2.2.3 A szükséges műszaki beavatkozások Az átvezetési szint a Keleti ág üzemvízszintjéhez képest 1,60 m-rel volt magasabb, ami az elhanyagolt termelői vízkivételek megerősítését tette szükségessé. A bújtatók közbenső aknáinak - öntözővíz leadásra alkalmas felső vízátvezetési szintjét homokzsákkal kellett bevédeni, mivel elzárószerkezet nincs beépítve. Nehezítette a munkát, hogy 1998. évben a Keleti ág "25" műtárgy rekonstrukciós beruházási munkái al- és felvízi földáttöltés védelmében elkezdődtek, az NK. VII-1. fürt vízkivételi műtárgy javítás alatt állt. 3. A VÉDEKEZÉS ESEMÉNYEI 3.1 A VÉDEKEZÉS ESEMÉNYEI IDŐRENDI SORRENDBEN => Rendkívüli belvízvédekezés elrendelése: 1999. március 06. 14.00 => Ágotái mederelzárás beépítése (TIVIZIG) 473