A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kovács Sándor: Az 1999. március havi rendkívüli közép-tiszai árhullám hidrometeorológiai jellemzői

Szolnok közötti 95,9 km-en 2,7 km/h, míg a Szolnok - Csongrád közötti 88,4 kmes távon 1,8 km/h volt. A Tiszafüred - Szolnok közötti "felgyorsulás" azzal magyarázható, hogy a hullámterek teljes szélességükben és a folyószakasz teljes hosszában szinte egyidöben, a 900 cm feletti szolnoki vízállásnál bekapcsolódtak a vízszállításba. A tetőzéseket követően lassú apadásnak indult a folyó. A március 13-23.-a közötti fagyos, hideg napok után újabb felmelegedés indult el. A tavaszias nappalok hatására a magasabb hegyekben is elkezdett olvadni a hó, ami a vízgyűjtőkön több, közepes árhullámot váltott ki. Ezen árhullámok Tokajnál kisebb vízszintemelkedéseket eredményeztek, a Tokaj alatti szakaszon viszont az apadás ütemét lassították le oly mértékben, hogy például Szolnoknál a vfzszintcsökkenés napi üteme 3 héten keresztül nem haladta meg a 6 cm-t. Az egész árhullám időtartamára vonatkozóan meg kell említeni egy igen fontos tényezőt, ami nagyban meghatározta az árhullám, amúgy is jelentős méretét; március 9-től (a vásárosnaményi tetőzés időpontjától) április 16-ig a vízgyűjtőkre gyakorlatilag nem hullott csapadék. A több mint egy hónap alatt a Tisza vízgyűjtőire területi átlagban mindössze 20 mm csapadék esett. A hideg éjszakák, a száraz nappalok nagyban csökkentették a vlz utánpótlását. Ha az árhullám levonulása során a vízgyűjtőkre nem több, csak a sokévi átlagnak megfelelő csapadék hullott volna, a jelenlegi tetőzéseknél centiméterekkel (akár deciméterekkel) magasabb ár vonulhatott volna végig a Tiszán. Április 17-én csapadékos léghullámok érték el a Kárpát-medencét. A március 17-19. közötti napokban minden vízgyűjtőre hullott közel 40 mm csapadék, ami újabb árhullámot eredményezett. A Tisza Vásárosnaménynál április 21-én 670 cm-el, Tokajnál április 25-én 707 cm-el, míg a Bodrog Felsőbereckinél április 26-án 607 cm-el tetőzött. Az elhúzódó bodrogi árhullám, valamint a Felső-Tiszán kialakult újabb, két kisebb árhullám a folyó középső szakaszán hosszan tartó tetőzést eredményezett. A Tisza Szolnoknál 810 cm-el tetőzött május 6-án. A vásárosnaményi - szolnoki tetőzések időkülönbsége 14,5 nap volt, több mint a márciusi árhullámnál. A viszonylag intenzív apadást követően, mintegy az egész folyamat zárásaként, még egy árhullám jött létre. Ez az árhullám Tiszabőig még kisebb emelkedést okozott, a szolnoki szelvényben pedig lelassította az apadás ütemét. ÁRVÍZI MÉRÉSEK Az árhullám levonulása során jelentős számú vízhozammérést (Kiskörénél, Szolnoknál, Vezsenynél, a 255 fkm-ben) és 8 szelvényben (a főmederben és a hullámtéren) áramlásiránymérést végeztünk a Tiszán. 94