A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kovács Sándor: Az 1999. március havi rendkívüli közép-tiszai árhullám hidrometeorológiai jellemzői

AZ 1999. MÁRCIUS HAVI RENDKÍVÜLI KÖZÉP-TISZAI ÁRHULLÁM HIDROMETEOROLÓGIAI JELLEMZŐI DR. KOVÁCS SÁNDOR Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1998. novembere, de különösen az 1999. év márciusa - a maga hidrológiai jelenségeivel, azok következményeivel - jelentős változásokat indított el mind a Tisza vízrendszerének életében, mind a saját vízügyi szemléletünkben. Korosztályunk elképzelései az eddig a nagy vizekről az 1970., az 1974., az 1977. és az 1979-1981. évek árvizeinek méreteiben, szintjeiben körvonalazódott. Senkinek még a gondolatában sem merült fel, hogy napjainkban a Tiszán az LNV-t akár 20-30 cm-el meghaladó árhullámok is kialakulhatnak. Nem beszélve a 60-70 cm-es árvízi csúcsnövekedésekről. A Közép-Tisza vidékén az 1999. március hónapban bekövetkezett LNV-növekedések csak a múlt században, a Tisza-szabályozást, a töltések megépítését közvetlenül követő évtizedekben fordultak elő. A rendkívüli árhullám kialakulása - a hidrometeorológiai tényezők egybeesése mellett - a medermorfológiai tényezőkben, az évek során bekövetkezett változásokkal hozható szoros összefüggésbe. AZ ÁRHULLÁM JELLEMZÉSE A csapadékszegény januári hónapot követően februárban, mintegy három hét alatt, az utóbbi évtizedek legnagyobb hókészlete halmozódott fel, mind a hegyekben, mind az Alföldön. A Tisza, Szolnokig terjedő vízgyűjtőjén február 18-án a hóvízkészlet 6.8 km

3 volt. A vízgyűjtő egészén a hóvíztartalom átlagos értéke meghaladta 90 mm-t, a hegyek 500 m feletti magasságában pedig a 200 mm-t. A síkvidéki területeket február közepén 40-50 cm vastagságú hó borította, amelynek a víztartalma 60-80 mm volt. A Közép-Tisza vidék és a Tisza-völgy hóvízkészleteire vonatkozó számszerű értékeket, a február 18.-Í állapotoknak megfelelően az 1. számú táblázatban mutatjuk be. Az előző év kiemelkedő csapadékának, valamint a december, január hónapokban a talaj átfagyásának köszönhetően, a lefolyásviszonyok kedvezően alakultak az ár-, és belvíz kialakulásához. Február végén, március elején a tavasziassá vált időjárás következtében először az alacsonyabban elhelyezkedő 91