A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
1. ÁRVÍZVÉDELEM - Beleznai Tibor–Hecker László: Burkolt árvízvédelmi koronák árvízvédekezésben betöltött szerepe a TIVIZIG-nél
szabályozták, melyben meghatározták az elsőrendű árvízvédelmi védvonalak kiépítési feladatait is. Az 1960-as évek közepétől ismét csapadékossá vált időjárás és a levonuló árvizek új lendületet adtak a védmüvek fejlesztéséhez a TIVIZIG működési területén . 1961-1970. között Tiszacsege és Tiszadob közötti töltésszakaszon, a védvonal fejlesztési munkák során mintegy 2 millió 250 ezer m 3 föld került beépítésre a védtöltésbe, a VITUKI által meghatározott „Töltésezett folyóink helyesbített mértékadó árvízszintjei és a különböző gyakoriságú árvizek magasságai" tanulmányban meghatározott vízszintek alapján összeállított előírásoknak megfelelően. A tiszai védtöltéseket 5,0 m-es koronaszélességgel, az említett tanulmányban meghatározott árvízszint felett 1,5 m magassági biztonsággal, a mentett oldalon a mértékadó árvízszintig 1:2, az alatt 1:4 -1:5-as hajlású rézsüvei, a hullámtéren 1:3-as rézsűhajlással építették ki. A kezelésünkbe tartozó további védvonalak, a Sebes — Körös jobb parti a Berettyó-, Kálló-, és az Ér fcs. mindkét oldali, valamint a Hortobágy - Berettyó bp.-i töltését az előírt 1,5 mes magassági biztonsággal, 4,0-5,0 m-es koronaszélességgel és 1:3-as rézsűhajlásokkal határozta meg a Keretterv kiépíteni. A töltésfejlesztési munkák a Tisza bal parti védvonalon Tiszataiján-Polgár közötti szakaszán 1962-ben kezdődtek, - itt alkalmaztak először az igazgatóságunk területén nagyteljesítményű földmunka gépeket - majd a töltéserősítések Tiszakeszi - Tiszatarján közti részen folytatódtak, ezután került sor 1965-1968. évek között a Polgári híd feletti töltésszakasz fejlesztésére Tiszadob településig, a Tiszaluci pontonhídhoz vezető átjáróig. E munkák során végezték el a Polgári híd felett közvetlen található, úgynevezett „zagytéri korrekciót" a töltés fejlesztése és annak érdekében, hogy a Tiszaújvárosi /korábban Leninváros/ hőerőműben elégetett tüzelőanyag salakja biztonságosan elhelyezhető legyen a régi és új töltés nyomvonala által bezárt területen. 1969. és 1970-es években az Ároktő és Tiszacsegei, valamint az Egyeki töltésszakaszok kiépítésére került sor, 1972-1974-ben a Tiszanagyfalu települést védő kőburkolatú töltésszakaszt váltották ki lapos hullámtéri rézsüjü töltéssel. 2
